A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Szíj Rezső: Gulyás Pál és Ottó Ferenc kapcsolata

Járják körül karddal Csapdosván a mezőt, S kergesse égi karddal Az öldöklő időt!" E versben — a fináléban — elhangzó indulat jellemző Ottó Ferenc egész szemléletére: zenei alapanyagát elsősorban a magyar népzenéből és költészetből vette s úgy lett magyar zeneszerző, hogy az egész világ számára lett mondanivalója, amit művei külföldi megszólaltatásai is bizonyítanak. Méghozzá annak ellenére, hogy a személyi kultusz s annak öröksége Ottó Ferenc hazai és külföldi érvényesülésének sem kedvezett. 5 1960-ban Kölcsey Ferenc: Kelj föl. . . és Vörösmarty Mihály: A szabadságharc с versét dolgozta fel kis zenekarra. Egyik ütőhangszerekre írt művét a Bartók Béla szakiskola mutatta be 1964-ben. Kísérőzenét írt (1963 — 1964) a XV —XVIII. század történeti eseményeit megelevenítő nagyvázsonyi ünnepi játékokra, a Kinizsi Pál életéből, a török — magyar harcokból merített jelenetekre. Művei egyre többször szerepelnek nyilvános előadásokon, de még több azoknak a száma, amelyek előadásra, vagy megjelenésre várnak, köztük a Juhász Gyula két versére szerzett dal (Fák, Kovácsnóta), Illyés Gyula (Alkony), Simon Andor (Tűz és Víz с dalsorozat), Weöres Sándor (Túl, túl, messze túl), Keresztúry Dezső (Fohász). Mindez mutatja Ottónak a modern magyar irodalomhoz fűződő erős kapcsolatát. A népi kultúrától sem szakadt el, sőt magyar művek mellett szerb balladát és regőséneket is feldolgozott ugyanezekben az években. 662