A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Szíj Rezső: Gulyás Pál és Ottó Ferenc kapcsolata

JEGYZETEK 1 1904-ben született Valkón, erdészcsaládból. Az érettségi után egy azóta kiveszett embertípus, a mecénás jóvoltából Milánóba került zenei tanulmányok folytatására, Alfiere Arecco-hoz. 1924—1926 között az ott megjelenő Magyar Újság-ban zenekritikákat írt. Hazatérve beiratkozott a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzési tanszakára, Kodály Zoltánhoz. 1931-ben fejezte be tanulmányait s ettől kezdve tevékeny résztvevője az egyre izmosodó magyar zenei életnek. 1936ban Balassi kórusával, valamint József Attila Lassan tűnődve с versére szerzett dalával állami díjat nyert. Mint énekes a Budai Dalárda, a Palestrina Kórus és az Egyetemi Énekkar tagja s részt vett azok, lengyel-, német és olaszországi, valamint skandináviai körútjain. 1937-ben az Egyetemi Énekkarral eljut Észak-Amerikába s részese az Énekkar sikereinek. 2 A főbb szólamokat Basilides Mária, Kóréh Endre, Palló Imre, Halmos János énekelte. A Júlia szép leány előadása után Ottó ösztöndíjjal majdnem két esztendőt Bécsben és Berlinben tölthetett s részt vett a salzburgi Sommer-akademia tanfolyamán. Közben bemutatásra kerültek újabb művei, köztük a Hegedűszonatina és zongoratrió. A híres bécsi Universal Edition zeneműkiadó 1940-ben megvásárolta a Júlia szép leány európai képviseletét, továbbá a Pásztorai, Fantázia nagyzenekarra с művének, valamint az Illyés Gyula versére írt Aratónap с kantátája kiadóijogát. Itthon a Magyar Kórus adta ki karműveit. Az Aratónap-ot 1941-ben a Városi (ma Erkel) Színházban adták elő (szólista Palló Imre). Közben Ottó a Nemzeti Színház megbízásából kísérőzenét írt Klabund Krétakör c. színművéhez. A már említetteken kívül még számos dalföldolgozás született József Attila verseire, továbbá egyéb kamaraművek és orgonakompozíciók stb. (Erdélyi- és Felvidéki Karácsony stb.) 1940-ben a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület Lichtenberg Emil vezetésével bemutatta a Mária siralom с oratóriumát (Magyar Passió, Basilides Máriával, Rosier Endrével, Jámbor Lászlóval). 3 Simonffy Margit Illyés Gyula, Kulcsár Irma Erdélyi József és Sinka István verseket adott elő. Ottó Ferenc a József Attilával kapcsolatos igen értékes irodalomtörténeti adalékaiból számos közleményt jelentetett meg. Kéziratos könyve, amelyet az Irodalomtörténeti Intézet fölkérésére írt, a köztudat József Attila képénél sok tekintetben valósághűbb és emberibb képet rajzol. Egy példánya a Petőfi Irodalmi Múzeumban található letétben. A Júlia szép leány sikere nyomán újabb operaírásba kezdett, bár közben a Júlia szép leányt Sámy Zoltán nyilas direktor leparancsolta az opera színpadáról. Balassi Bálintot választotta témáuls az első felvonás alapján az Opera szerződést is kötött vele, azonban a mű másfél felvonásnál Szomjas (Schiffer) György szövegíró miatt abbamaradt. Nem mindennapi zenetörténeti kuriózum lesz, ha írásban is napvilágra kerül, mi motiválta a szövegírót a félúton történt megállásra. Ottót a végletekig fellázította szövegírója árulása, annyival is inkább, mert akik ismerték az elkészült másfél felvonást, a legnagyobb reményeket fűzték hozzá. A Rádió igazgatója, Náray István, 2000 pengős ösztöndíjjal támogatta Ottót, hogy még abban az évben befejezze művét, amely a fenti ok miatt azonban mindmáig befejezetlen: a kb. másfél felvonás teljesen kész, s a szakértők szerint így is monumentális. Egyes részeit az 1964-es esztendőben bemutatták a cselekmény székhelyén, Esztergomban. (A Balassi operára nézve 1. Ottó Ferenc levelezése, 1944 január 1-től Ottó Ferenc levéltára). A Balassi-opera elakadása újabb föladatra ösztönözte. Zöld Ilona címen kezdett új opera komponálásba, amelyet azonban a háború miatt csak 1949-ben tudott befejezni. A belőle készült II. szvitet a Magyar Rádió zenekara 1957. dec. 21-én mutatta be. Ugyancsak befejezte a Magyar Bacchus с vígope-ráját. Az előbbi szövegét Gyallay Domokos, az utóbbiét Szabó Miklós írta. Ё két utóbbi művét a bécsi Rádió 1960-ban hangszalagra vette s többször sugározta. Heinrich Kunz és Martha Czerny Bécsben szerzői estet is előkészítettek Ottó számára, amelyen azonban saját hibáján kívül nem tudott megjelenni. Osztrák felkérésre német szövegű kórusműveket írt (Morgenstern-Kantáta, Erdenhymne, Hirtenlied stb. 1957-1959). 4 A kantáta vegyeskarra és 17 ütőhangszerre az alábbi felosztásban adja elő a tetemrehívó költeményt: 1. A két toronyra. 2. A főhajóra és a nyugati mellékhajóra. 3. A rozettára. 4. Az apsziszra s 5. Befejezés, amely mennydörgő erejű mozgósítás a műemlék megmentésére, mivel az emberektől nem várhat segítséget, imígyen: „Tekintsd e művet, Isten, Hisz nem vagy vak s halott, Küldd mellé, hogy segítsen Két szárnyas angyalod! S ha nincs fölépítője, S ki rakjon új falat, Hadd óvja meg belőle, Bár azt, mi megmaradt! 661