A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

M. Nepper Ibolya: Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés)

— Lyukacsos, szemcsés őrlőkő kettétört darabja. H=12,5 cm. sz=8,7 cm. IV. 53. 12. 1. 1956. október elején Tassi Miklós hajdúnánási gimnáziumi tanár jelentette a Déri Múzeumnak, hogy Tedejről beszolgáltattak neki két edényt és 15 bronztárgyat, amelyet silógödör ásásakor találtak. A helyszíni szemlét Kralovánszky Alán tartotta. A következőket állapította meg: ,,A Hajdúnánási Állami Gazdaság tedeji egysége gazdasági és lakóépületeket készít. Mivel kissé dombos területen helyezkedik el a gazdaság, a dombok tetejét letermelték. így kerültek elő magányosan — a találók szerint — a szkíta edények és nyílcsúcsok.

10 A tedeji szkíta sír hamvasztásos volt. Urnáját, mely Kralovánszky Alán közlése szerint bekerült a múzeumba, sajnos nem tudtuk azonosítani. E leletmentésből az alábbi leletek származnak: — Urnafedő. Barnásszürke színű, simított felületű, behúzott peremű tál. (1. kép) Méretei: a tál átmérője: 25 cm, magassága: 9 cm, fenék átmérője 11 cm, az edény falvastagsága 0,8 cm. Leltározatlan. — 15 db háromélű köpűs bronznyílhegy. Négy darab sima. Méreteik: h=2,9 cm, 3 cm, 2,7 cm, 2,6 cm. 11 darabon átfúrás található, ötnél a köpű csorba. Méreteik: 3,2 cm, 2,9 cm, 2,8 cm (3 db), 2,7 cm (3 db), 2,6 cm (3 db). (I. tábla 1) Leltározatlan. 1966. március 31-én Mesterházy Károly ment ki Kiss Miklós hajdúdorogi lakos bejelentésére, aki szkíta fémtükröt, elektron függőt, orsógombot, emberi csontokat hozott be a múzeumba. A lelőhely a Hajdúdorogról Tokaj felé menő út 6,8 km-es köve mellett épült tanya helyén volt, egy természetes dombocskán. A tanyát korábban elbontották és közelében dohányszárítót építettek. Ennek az épületnek belső feltöltéséhez vittek földet a lelőhelyről. A sír a domb útfelőli 1. kép. Urnafedő 1 : 2 58