A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

M. Nepper Ibolya: Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés)

részén volt közel a domb centrumához, így azt nem bolygatta meg a régi tanya építés, sem más földmunkák. A munkások a sírt épen találták meg, bemondásuk szerint lábbal D-nek, fejjel E-nak feküdt. A bolygatás mértékét tekintve eredetileg 80 cm mélységben feküdhetett. A lelőhelyen, bár a domb egész felületéről szállítottak földet, nem találtak újabb sírt, egy magános temetkezésről van szó. „Miután a helyszíni szemlét elvégeztem, megtekintettem az épülő dohánypajtát, hogy a még el nem teregetett betöltött földet megvizsgáljam. Sajnos csak néhány vastörmeléket, vaskés darabjait találtuk meg, nem került elő sem a tükör nyele, sem az elektronfüggő párja."

11 — Vaskés két darabra törött H=7,9 cm pengéjének szélessége 1,1—2 cm. A penge vastagsága 0,6—0,9 cm. Leltározatlan. (V. tábla.. .). — Elektronfüggő 1 db teljesen ép példány. Kúpos végéből kiinduló huzalt kis tömör gömb zárja. Kúpjának átm.: 1,4 cm, a kúp magassága 0,7 cm. A gömb átm.: 0,4 cm. Aranyhuzal vastagsága: 0,15 cm. Leltározatlan. (V. tábla). —• Orsógomb homokszínű, grafitos felületű. Atm.: 3,5 cm, magassága 3 cm, lyuk átm.: 0,9 cm. Leltározatlan. (V. tábla). -— Bronztükör tojásdad alakú bronztükör, nyele letörött. A nyéltöredék alján három mélyített borda fut. A tükör lapját két szegecs erősítette a nyélbe, mely nyúlvánnyal volt ellátva, s ezt fogta körül a nyél mintegy burkolatként. A tükör előlapjának jobb felső része használatkor megrepedt egy darabkakitört, amelyet beöntöttek. Restaurálás után az egykorú foltozás szabályosan kirajzolódott. A foltozás anyaga összetételében megegyezik a tükörlap anyagával.

12 A tükör lapjának átmérője: 20,4 cm, 18,4 cm, vastagsága: 0,2 cm. Nyéltöredék: h=3,2 cm. (sz=3,5 cm—1,5 cm), vastagsága 0,6—0,8—-0,6 cm. Leltározatlan. (VI. tábla). — Spiráltekercs. Bronztekercs, igen töredékes. A spirál vastagsága 0,3 cm. Ép spirálszem átmérője 1,1 cm. Leltározatlan. (V. tábla). — Borostyángyöngy 1 db borostyángyöngy néhol aranyozás nyomaival. m=40 mm, átm.: 70 mm, lyuk átm.: 20 mm. Leltározatlan. (V. tábla). Tiszaeszlár határában Kunsír nevű dombot átszelő dűlőút partjában Rokács József a felszín alatt kb 80 cm mélyen égett emberi csontokkal keveredve, gödörben a következő tárgyakat találta: 1. agyagedény, szabadkézi, haséle vertikális mélyítésekkel 8 cikkelyre osztva M=73 mm, száj átm. 53 mm fenékátmérő 40 mm. (VII. tábla). 2. bronz karperec lapított drótból, átm. 70 mm. (VII. tábla). 3. agyaggyöngyök díszítéssel, 25—30 mm átm. 4. üveggyöngy öt cikkelyes felülettel h. 18 mm. 5. három kagylógyöngy lyukasztva h=30 mm. 6. agyag pecsétnyomó, állítólag ugyanonnan háromszög alakú, nyomófelületén (19 X 19 X 19 mm) három elágazó spirális, m=22 mm. Lelt. sz.: IV. 1935/21. A lelet egy része szkítakorinak tartható. A találó és beszolgáltató által elmondott leletkörülmények bizonytalannak látszanak.

13 A Hajdú-Bihar megyei szkítakori leletek körét bővítik a föntebb ismertetett leírások, s bizonyos szempontból teljesebb képet kapunk ezek ismeretének birtokában. Bottyán Árpád csak a Zöldhalompusztai alcsoport területén számol az egyes sírokban nagyobb számban előforduló nyílcsúcsokkal, s ezt a földrajzi környezet által megteremtett vadászati lehetőségekben látta,

14 pedig ezzel számolni kell az Alföld csoport más területén is, mint ezt a hajdúnánás—tedeji lelet is 59