A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője

Telepy Katalin Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője Telepy Károly 1829. december 20-án született Debrecenben. Édesapja, Telepy György színész volt, a Nemzeti Színház egyik első tagja. Károly mint gyermek és ifjú, ebben a környezetben nőtt fel, ahol a színművészetet komoly élethivatásnak tekintették. Vonzódását a művészethez ezek a családi adottságok táplálták. Apja részt vett a magyar színészet első nagy alakjainak heroikus küzdelmében, a nemzeti nyelv és kultúra fejlesztésében. Színes életpályája s a magyar színjátszás terén kimagasló munkássága miatt úgy érezzük, nem érdektelen működéséről néhány közelebbi adat közlése, annál is inkább, mivel mint festőt is számon tartották.

1 Családi neve Telepianovich volt, melyet később Telepire változtatott. Apja, Thimoteus, görög katolikus pap volt, anyja az erdélyi Thurzó-Keila család leánya, Anna. E házasságból két fiú született, József és a kislétai anyakönyvi kivonat tanúsága szerint 1800. október 7-én György.

2 Apja a kisebbik fiút saját utódjául szánta, így György, miután a gimnáziumot Nagykárolyban és Szatmáron elvégezte, Bécsbe került, hogy teológiát tanuljon. A papi pályát azonban nem érezte hivatásának, inkább a vármegye szolgálatába állt. 1818-ban a nagykárolyi főjegyző mellé került írnoknak.

3 Később bejárta a Felvidéket, Lengyelországot s Bécsbe is elkerült, ahol nagy kedvvel tanulmányozta az akkori színházi viszonyokat. Megtanult mindent, ami a színház körül számára érdekesnek bizonyult. Itthon sorsa összehozta Megyeri színtársulatával s a tapasztaltakat itt hasznosította. A korabeli sajtó, környezete s a közönség is igen sokra becsülte lelkesedését, tehetségét, sokoldalúságát.

4 1821-től a nagyváradi, debreceni, kolozsvári, majd a miskolci társulatnál működött. Ez időtől szerepel a színlapokon, s használja a Telepi nevet. Mulattató vígjátékokat ír a közönség színházba csalogatására, játssza a komikus szerepeket, ugyanakkor a darabokhoz ruhákat tervez, díszleteket fest. Szigligeti írta róla, hogy a negyedfél hónap alatt, amit Székesfehérváron töltöttek, hét látványos darab díszleteit állította ki papirosból, ők fiatal színészek alig győzték ragasztani.

5 Szabad idejében szívesen festegeti, többnyire nagyméretű, sziklás, erdős tájképeket. Ezek közül fennmaradt néhány. Egy táj ábrázolását Diósgyőr környékéről a Magyar Nemzeti Galériában is őrzik s Lyka Károly is említi, hogy megfestette Szeged várát.

6 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, amelynek Telepi György is tagja lett. A színház terveinek megvalósításában tevékeny részt vállalt, sőt egy színházterv is maradt fenn tőle.

7 A Honművész időről időre tudósításokat közöl működéséről, különösen ami díszletfestési munkálkodását illeti.

8 A Honderű másféle „találmányát" is hirdeti. „Telepi ur lapok tudósítása szerint ködfátyol képeit lesz mutogatandó nemzeti színpadunkon" — írják.

9 35 Déri Múzeám Évkönyve 545