A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője

Magán- és köztulajdonban néhány díszlettervszerű képét és táj ábrázolását tartjuk számon.

10 Károly gyermekkorában apja darabjaiban húgával együtt többször szerepelt. Telepi György 1842-ben kelt szerződése gyermekeire is vonatkozott.

10 Adatunk van róla, hogy Károly kétéves korában a Borsszem Jankóban lépett fel, a kis Amáliát ugyanakkor a Honművész kritikusa megdicséri.

11 Telepi György harminchatévi működése után hangja gyengülése miatt visszavonult a színpadtól.

12 Visszavonult, de vidéki színházak részére „díszítményeket" továbbra is vállalat.

13 Hosszú életének hátra levő éveit Borsodban mint falusi bíró töltötte, Tibolddarócon és Diósgyőrben. Kilencvenegy éves korában halt meg Tardonán.

14 Károly születése idején atyja a debreceni társulat igazgatója volt. A következő évben a társulati tagok között találjuk Déryné és Szentpéteriné mellett Telepinét is. Itt már György második feleségéről van szó, mivel Károly anyja, Bohus Amália röviddel fia születése után meghalt. Árváját Veres Eszter színésznő, a második feleség nevelte fel.

15 Telepi György a Nemzeti Színház létesülése után Pesten telepedett le családjával. Egy későbbi levél, melyet Törökfalvi Pap Zsigmond írt, szemléltetően tárja elénk a család életét.

16 ,,.. . Az öt pacsirta utcai lakásra jól emlékszem. . . mindég édesatyja háta mögött ültem, amikor festett. Esténként édesanyja vitt magával a színházba a harmadik emeletre. A festő- és színművészetben első benyomásokat és előszeretetet az ön szüleinek köszönhettem. És mindig elfoglalt rendes családi életüknek azt, hogy nem csavarogtam utcákon és kávéházakban." Iskoláit a Piarista gimnáziumban végezte. 1844-ben fejezte be a grammatica IV. osztályát kitűnő eredménnyel.

17 A pályaválasztás gondot adhatott mind a szülőknek, mind a rokonságnak, csak Károly volt az, aki a festő hivatása mellett következetesen kitartott, így atyja Barabás Miklóshoz irányította.

18 Harmadik személyben írt és fennmaradt életrajzában ezt olvashatjuk erről az időről: „.. . Barabás Miklós tanítványa lett, aki a fiatalban hajlamot talált, magához fogadta, 1845 novembertől 1848-ig itt folytatta tanulmányait Than Mórral."i

fl Barabás Miklós Károly apjának jó barátja volt, még serdülő ifjú korában gyakran segített Telepi Györgynek a díszletek festésénél nagyszebeni tartózkodásuk alatt 1825-ben.

20 A család Károly pályaválasztásánál más lehetőségeket is látott. Ezt tárja fel egy fennmaradt levél, melyet Károly 1846 novemberében írt Vidéky A. clerikus barátjának: „Kedves jó Barátom! Halld a világ nyolc, vagy kilencedik csudáját, pap leszek, vagyis inkább azzá akarnak tenni, a keresztapám és anyám, mert pártfogolásom nagy, minthogy a háziasszony testvére Esztergomban püspök (Majthényi. . .) Élőmbe görditék a világi életnek minden rossz és a papi életnek minden jó oldalát. . . de én pap soha, soha — inkább az jövendölésed teljen be: Te egy püspök, én egy Hires Művész, minthogy az első müvésztül tanulok Magyar honunkba, azaz Barabástul, csak lesz belőlem valami."

21 Barabás önéletrajzában nem találni utalást Telepy tanuló éveire, azonban Károly 1849-ben ezt írja: „Meglátogattam tanítómat, akinek fia született és Görgey lett a keresztapa. Jeles, uj képeket láttam, nevezetesen minden vezérink arcképét kreon rajzban."

22 A viszony tanár és tanítvány között bensőséges lehetett, erre utal a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán található litográfia, Barabás Miklós önarc546