A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.
Jánosnak (1804—1849), a vértanú tábornoknak, a vörössipkások legendás vezérének állít emléket. L. Márton köz! Deák Ferenc utca (Deják ~) h. A Rákóczi és Dobó utca sarkánál kezdődik, és a Rákóczi utcával hegyes szöget bezárva keleti irányba halad a vasútig. Deák Ferenc (1803—1876) a magyar történelem kimagasló alakja: a reformkorszakban az ellenzék egyik ismert vezére, a Batthyány kormány igazságügyminisztere. Kiemelkedő szerepe volt a kiegyezésben. Déli temető (Dili temetoü,)-be n. L. Kis-temető! Déli tized n. L. Tizedek! Dem j én-hegy (Demijé hegy)-re n. Emelkedés a Bercsényi utcának a Batthyány és Toldi Miklós utca közt lévő szakaszán. Nevét a hegyen lakó Demjén családról kapta. Dézmáskert utca (~) n-, h. A mai Vécsey Károly utca népi, s 1924— 1947 közt hivatalos neve is. Ehhez az utcanévhez, illetve a névadó Dézmáskerthez is helyi hagyományok fűződnek. A dézma szavunkban világosan felismerhető a decima latin szó, amelynek jelentése tized. A dézma vagy tized az a járandóság volt, amellyel a jobbágy adózott eleinte terményben, majd pénzben és terményben az egyháznak. így nevezték a földesúrnak járó kilencedet is, amely az egésznek szintén tizede volt. Hadház szabad hajdúváros lévén feudális szolgáltatásokat nem fizetett sem az egyháznak, sem földesúrnak. A dézma fogalma azonban ismeretes és használatos is volt és ma is az, de nem az eredeti tized jelentésben. Harmad- és felerészt is jelenthet. A város a rétjeit és kaszálóit dézmás kaszálásra adta ki. Az anyaszénát harmad dézmára, a sarjút feles dézmára. Amikor a széna megszáradt, és vontatóba, boglyába rakták, következett a dézmálás, megdézmálás, ami azt jelentette, hogy a gazda vagy megbízottja az anyaszénából 2/3 részt, a sarjúból 1/2 részt kiválasztott, s 1/3 illetve 1/2 rész maradt annak, aki „ríszibe" kaszálta. Általában a részes művelésre kiadott földek gazdái a termés betakarításakor dézmálták, azaz az egyesség szerint nekik járó részt kiválasztották. Ha pl. valaki harmados tengerit vállalt, töréskor a csöveket körülbelül három egyenlő csomóba rakta. A dézmálás abban állt, hogy a gazda a háromból kettőt kiválasztott. íratlan szabály volt, hogy a takaros gazda a két szélső csomót sohasem választja. Vagy az egyik, vagy a másik széléről kettőt. Azt is elnézte a rendes gazda, ha a középső csomó, rakás vagy boglya egy kicsit kisebbre sikerült. 27 A Dézmáskert téglási föld annak ellenére, hogy birtokosai hadháziak. Hadház északi oldalán a Dézmáskertnél a téglási határ egészen a szélső házsorig nyúlik. Téglás jobbágyközség volt, határa pedig nagyobb részben földesúri birtok. E kert nevét onnan kaphatta, hogy utána Hadház dézmát fizetett a téglási földesúrnak. Az is lehetséges azonban, hogy közbirtokossági füveskert volt, amelyet feles és harmad dézmára adtak ki kaszálni. Okmányszerűen egyik feltevést sem sikerült igazolni. Az előbbi a valószínűbb. Dobó utca (Dobóu ^ ) h. A Rákóczi u. 15. számtól indul déli irányba, és a Hunyadi utcába torkollik. A név Dobó Istvánnak (1500—1572) Eger vára kapitányának, az 1552. évi dicsőséges várvédő harc hősének nevét örökíti meg. Dorogiás utca (Dorogijás ~) n. h. A hivatalossá tett hagyományos nevek egyike. A város déli oldalán terül el a Dorogiás dűlő. A vele határos szélső utca 1924-ben hivatalosan is megkapta a Dorogiás nevet. A névben kétségtelenül felfedezhető a Dorog elem, a 12—14. századbeli GútKeled nemzetség egyik tagjának a neve, amely egyes számú nominativusi formában birtokának is nevévé vált. 28 1312-ben Hadház is a Dorogok birtokába került. 507
