A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

Hadháztól déli és délnyugati irányba nagy összefüggő erdőként húzódik a Csere, a Monostor és a Boda. Ennek keleti oldalán a Csere és a Dorogiás dűlő határán állt a 14. és 15. században Hadháztól 2—3 km-re Doroglesi helység. Legrégibb előfordulása 1313-ból való: Duruglesy (F VIII/1. 531.) 1326-ban Doroglesi (A VII.71.), 1338-ban poss. durugles (Z 1.530—532.) és 1353-ban Dorogles (OL DL 4352.) alakban találjuk.

29 Az 1338-as név előtt előforduló poss.

^possessio azt jelzi, hogy lakott hely, településes birtok. A puszta birtokot praediumnak nevezik okleveleink.

30 A Doroglesi, Dorogles összetett név. Előtagja a már említett Dorog, utótagja pedig a les vadászati szakszó. Feltehetőleg itt az erdőség szélén létesítettek a Dorogok vadásztanyát, lest, amely településsé fejlődött, és a XVI. sz. történelmi viszontagságai miatt elpusztult. A név mai Dorogiás formája 1728-tól kezdve gyakran előfordul.

31 A Doroglesi és Dorogiás nevek közt az összefüggés kétségtelen. Ugyanazt a földrajzi helyet jelöli mind a kettő. Közbeeső formák a személyrag nélküli alakok: Durugles, Dorogles. A szó eredeti formájában értelmetlenné válhatott a nép előtt. Mai alakját úgy nyerhette, hogy az utótag hangrendileg illeszkedett, és a bibliai nevek (Ézsaiás, Jeremiás stb.) analógiájára a Dorogiás alakot vette fel. Lehet latinosított forma is. Zoltai Lajos magyarázata nem fogadható el. őszerinte a Dorogiás alak úgy keletkezett, hogy a magyarul nem tudó térképcsinálók a Dorogles

6 helytelenül Dorogiásnak írták.

32 A Dorogiás alak 1728-ban már szerepel Hadház irataiban, az első térképek jóval későbbi időkből valók. Dorogi út (^)-ra n. h. Hagyományos és egyben hivatalos irányjelölő név. A Tompa Mihály utca 28. számnál ágazik el délnyugati irányba. Dózsa György utca (Dóuzsa ~ ) h. A Béke útjából indul a 28. számnál, s ívelten megy nyugat felé a Tompa Mihály utcáig. A név az 1514. évi parasztháború rettenthetetlen hősének és vezérének, a magyar parasztság vágyait megtestesítő Dózsa Györgynek ( —1514.) emlékét hirdeti. Lásd Galambos utcai E l őh egy (Elöühegy)-re n. Szerény emelkedés a Béke és Vértanúk útja találkozásánál. Kb. 80 esztendővel ezelőtt még itt volt a város déli széle, s az Előhegyet elhagyva jutott az ember Debrecen felől Hadházra. Helyzetmeghatározó név. A város előtt levő hegy, tehát előhegy, miként a nagyobb városok előtt levő kisebbek elővárosok. Azóta régen túlnőtt rajta Hadház. A fiatalok közül már kevesen ismerik és használják e nevet. Egykori jegyzőkönyvekben előfordul.

33 Első tized (Esőü ~) n. L. Tizedek! Építőipari Ktsz. (ípítőüipari Kátéesz) h. A Bajcsy Zsilinszky utca 2. szám alatt, a volt Poroszlay-kúria gazdasági épületeiben működik. Epreskert (~)n. Valamikor kettő is volt belőle. A nyugati ott volt a Cserésoldalon kívül. A századfordulón szűnt meg, amikor házhelynek kiosztották. A keleti ma is megvan a Szederjes tó és a Vénkert között. A tanács jegyzőkönyvei is említik.

34 Erdőalja utca (Erdőüaja ^) п. E féloldalas, helyzetmeghatározó utcanevet a Szukacs erdő és a város közt húzódó utca kapta. Erdő utca (Erdőii ~ ) h. A Széchenyi u. 41. sz. háznál kezdődik és déli irányba haladva az Erdőalja utcába torkollik. A Nyíl utcáig terjedő szakaszát Finta köznek, nevezi a nép. Erzsébet utca (Erzsébet ~) h. Az Ürgésnek nevezett negyedben van. 508