A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése

A házaknál, legyenek azok paraszt vagy polgárházak, igen jelentős az asztalosok munkája Márcsak azért is, mert az asztalosmunkát még az olyan házak esetében is mesterember végzi, amiket egyébként teljesen mester, kőműves és ács közreműködése nélkül építettek. A parasztházak asztalosmunkái (ablakok, ajtók) egyszerűbbek és már nagyon régtől fogva szabvány formájúak, méretűek. Ezért lehetséges, hogy több asztalos piacra dolgozott, azaz a piacon, vásáron kész ajtókat, ablakokat árult vagy odahaza, a műhelyében készletet tartott és bármikor ki tudta szolgálni a vevőket. A polgárházak asztalosmunkái összetettebbek, az ajtók, ablakok nem voltak egyformák, sőt igen nagy a változatosság bennük s azonkívül asztalosmunkaként jelentkezett a padlózás, a verendakészítés is. A böszörményi népi emlékezet több olyan asztalos nevét is megőrizte, akik szabvány ajtókat, ablakokat készítettek és azokat árusították. Közülük legtöbbet Bujdosó Mihályra, Takács Gyulára, Szabó Lajosra és Matkó Lajosra; kevesebbet a Kövér testvérekre Imrére és Istvánra emlékeznek. Mindegyikük bútort is készített, sőt egyesek inkább azt és azokat ugyanúgy raktárról árulták, mint az épületrészeket. Elevenen él rajtuk kívül Berger Ábrahám üveges és Illyés György bádogos emlékezete is. Napjaink böszörményi népi építkezésére az jellemző, hogy a hagyományos formák, bár szívósak, lassan háttérbe szorulnak s helyüket a típustalan, négyzetes alaprajzú, sátortetős házfajta foglalja el. Anyagukban azonban alig van változás, mert ezek az új házak is többségükben vályogból, sőt gyakran vertfalból épülnek. Mint átmeneti formát említem meg azt a falazási eljárást, hogy a tégla, illetve vályogsorokat váltogatják. Az sem Hajdúböszörményre jellemző, hanem általános jelenség, hogy az új építkezésben, annak minden mozzanatában, minden eddiginél erőteljesebben érvényesül a közigazgatás akarata, véleménye. Ezáltal bár egységesebb s bizonyos egészségügyi követelmények betartása miatt egészségesebb és kényelmesebb is lesz az új ház, eredetiségéből, változatosságából sokat veszít. Új építési anyagot alig találunk, mindössze a cement számíthat ide, sokféle felhasználásával. Feltétlenül meg kell említenem, hogy a cementmunka lassacskán majd mindenki által folytatott házi mesterséggé válik Hajdúböszörményben. A böszörményiek javarésze sajátmaga készít odahaza formákat és gyárt azok segítségével udvarán vasbeton gerendákat, deszkákat, oszlopokat, sőt díszíti is azokat. Az új építés mellett Böszörményben is van egy másik számottevő tényező is az építkezésben, az átalakítás. Már eddig is igen széleskörű és esetenként másra és 44. Mészeladás (Iványi János bükkszentkereszti meszes, Bükkszentkereszt, Széchenyi u. 7.) a böszörményi piacon, 1966. 415