A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

helyi szervezetének vezetésével és Budapestre mentek fel, ott kértek védelmet a Kommunista Párttól a földbirtokosok ellen. A lap február 6-i száma pedig arról ad tudósítást, hogy Hajdúszoboszlón 150 szegény családot akartak földjüktől meg­fosztani. A szoboszlóiakból alakult küldöttség előbb az alispánnál járt ez ügyben és kijelentették, hogy ha ott nem segítenek, Budapestre mennek fel. Amíg a Néplap a Kommunista Párt lapja a szegényparasztság védelmében emelt szót, addig a Debrecen, a Kisgazdapárt szócsöve a parasztságról ír nagy szó­lamokat. 1946. május 19-i számában például azt írják a „Parasztegység" című vezércikkben: Eket akarnak verni egyesek — a Kommunista Pártra célozva ki­mondatlanul is — zsírosparaszt szegényparaszt között. Ezt az egységet meg kell teremteni, s ettől ne féljen senki. Nagy Ferenc a debreceni arató ünnepen mondott beszédében virágos szavakkal — bizonygatta a magyar egységes parasztosztály erejét. Szavai a munkások ellen irányultak a parasztok felé, kifelé viszont úgy hangzott, mintha a munkásság és parasztság összefogását hirdetné: „A magyar munkásságtól pedig azt kérem — mondotta — fogadja el a magyar demokráciá­ban a magyar parasztnak a lelkét, mert ennél magyarabb, ennél tisztább, hala­dóbb lélek az a magyarság egyetemének megfelelőbb lélek nem sugárzik sehonnan sem." Pfeiffer Zoltán, akkori igazságügyi államtitkár már nem ilyen burkoltan fejezte ki mondanivalóját 1946. december 8-án Debrecenben mondott beszédé­ben. 0 egyenesen a magyar parasztsággal fenyegette meg azokat, akik szerinte nem akarják a rendet. Beszédét azzal fejezte be, hogy a fent említettek — már­mint „akik nem akarják a rendet" meg fogják hallani a magyar csizma kopogását. A földreform elleni küzdelmet támogatták a közigazgatásban bent lévő reakciós alkalmazottak, akik a Kisgazdapártban bújtak meg. Az új földhözjut­tatottak azonban látták, és ez nagy lecke volt számukra, hogy a földreform ellen indított nagy reakciós támadást, amelyet a volt földesurak gazdag ügyvédek indítottak, a Kisgazdapárt jobbszárnya támogatja, s hogy a Kisgazdapárt demokráciáról pattogtatott szólamai mögött a földbirtokosok, tőkések érdekei hú­zódnak meg. Egyre inkább világossá vált a szegényparasztság előtt, hogy a földet csak a munkásosztály, a kommunisták segítségével tudják megvédeni. A kommu­nisták „földet vissza nem adunk" jelszava megtalálta az utat a parasztokhoz. A küldöttségek, amelynek tagjai között nemcsak kommunisták, hanem kisgazda­párti földhözjuttatottak is voltak a Kommunista Párt központjához fordultak segítségért. Maga ez a tény bizonyítja, hogy a Kommunista Párt iránti bizalom nagymértékben megnövekedett. ;$ 1946 tavaszán a tüntető paraszti tömegek „Földet vissza nem adunk" jel­szavától volt hangos az ország. Később a Nagy Ferenc féle összeesküvés leleplezé­sekor vált egész világossá, hogy milyen hatalmas volt a földreform ellen indított harc. Az összeesküvésnek a tervében központi helyet kapott a földreform meg­semmisítése. A földet vissza akarták venni a szegényparasztságtól és oda akarták adni az összeesküvőknek 300—500 holdas birtok formájában. A reakció azonban elszámította magát, amikor azt hitte, hogy vissza tudja szerezni a földet. Az egykori nincstelen parasztok, akik megérezték, hogy mit jelent urak nélkül élni, nem akartak újra cselédek lenni. Minden mesterkedésre nemmel válaszoltak. A Kommunista Párt éberségén pedig megtört a reakció ténykedése. A harcba hívott munkásosztály és a parasztság összefogott ereje megvívta a nagy csatáját a reakció támadó erőszakos kísérletével szemben és győztek. 358

Next

/
Thumbnails
Contents