A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1849-ben

N. .. sz, Saturnus és Varga Simon tájékoztatják az olvasókat a Szatmár megyei eseményekről. Kolozsvár (Székelyfi, Szatmári), Nagybánya (Szálkai, Kolosi), Eperjes (Csernátoni M. Zsigmond, Egy eperjesi polgár), Ungvár (Tfurjai?] és Igaz két-két levelezővel szerepel a lapban. Egy-egy tudósítást ír Sz L Pestről és L. J. Szegedről. A más lapokból való átvétel terén eleinte a júniusban Pesten megindult Pesti Hírlap vezet, ennek hasábjairól mintegy hat ízben történik „ollózás". Ugyanígy a kormány lapjából, a Közlönyből. Innen főleg az utolsó napok eseményeiről szóló híreket vette át az Alföldi Hírlap. A Marczius Tizenötödikére mintegy négy ízben van hivatkozás. A többi sajtószervre (Szegedi Hírlap, Esti Lapok stb.) csak elvétve találunk utalást. Némileg gyarapodott a külföldi lapokból való átvételek száma, közülük a Constitionelles Blatt aus Böhmen (a Pesti Hírlap közvetítésével), Lloyd, Opposition és a Presse című sajtószerveket említhetjük meg. Közéleti kérdések az Alföldi Hírlapban 1849 második felében Mivel az országgyűlés még máj. 31-én elhatározta a Pestre való átköltözést, az Alföldi Hírlap ezen korszakában még mindig megtaláljuk a búcsú visszhangjait. De beszámol a lap a felsőház máj. 29-i üléséről is, amelynek résztvevőit „a XIX. század második gyermekségre jutott megkövesült múmiáinak" nevezi. Erélyesen felhívja az Alföldi Hírlap a figyelmet a minisztériumi tisztviselők helyes megválasztására, rosszalja pl. Lónyay Menyhért kinevezését a Pénzügyminisztériumban. De a többi minisztérium hivatalnokai közt is nagy számmal vannak olyanok „kik éppen nincsenek annyi tudományos képzettséggel s tárgyavatottsággal, és kitartó folytonos szorgalommal a természettől megajándékozva, hogy állomásaik feladatainak kellő alapossággal megfelelhetnének, s eleget tehetnének azon állomásnak, ahová feltolattak." (58. sz. 1849. jún. 7.) Nincs megelégedve az Alföldi Hírlap az igazságügy miniszter kinevezéseivel, az újonnan hivatalba került tisztviselők — a lap véleménye szerint — „nem valami nagy tekintélyű, sőt épen ismeretlen jogtudósok".— A kormány debreceni tartózkodásának a vége felé élénkebb tevékenységhez fog a demokrata-republicanus társulat Ujházy László vezetésével. Bár az Alföldi Hírlap beszámolója szerint a Társulat törekvéseit homály födte, ez alkalmat ad a lapnak arra, hogy az ellenzék szerepével kapcsolatos felfogását ismertesse. Az Alföldi Hírlap ellenzék nélkül nem tudja elképzelni az országgyűlést. Ezért a két Madarász működését szükségesnek találta, csak az volt a követelése, hogy az ellenzék szeplőtlen jellemű férfiakból álljon. (60. sz. 1849. jún. 12.) Hasonlóképpen elvi síkon harcol az Alföldi Hírlap a presbiteri rendszer ellen a református egyházban egy vidékről beküldött cikk kapcsán. Ez az intézmény a lap véleménye szerint elavult, mert nem alapul a népképviseleten, csak az életkort veszik számításba. „Segítsenek ezen uraim! kik segíthetnek, hogy az illy fontos kérdések, addig is, míg a presbitérium elavult fája teljesen kidőlne, a mai nyilvánosság szakában ne zárt ajtók közt önkényileg végeztessenek, mert illyenek csak a népet súlytják, melly ámbár mindent tenni kész, de az ereje feletti súly alatt ő is összeroskad." (61. sz. 1849. jún. 14.) Országos érdeklődést váltott ki Debrecen első, ideiglenes orosz megszállása 1849. július havában. Kossuth is hivatkozik rá az ország törvényhatóságaihoz intézett körlevélében: ,,Pénteken a muszka Debreczenben volt, felkelt körülte a 338