A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1849-ben

Az Alföldi Hírlap harmadik korszaka Az Alföldi Hírlap történetének harmadik, egyben utolsó korszaka 1849. június elején kezdődik, amikor Debrecen megszűnik a szabadságharc fővárosa lenni. A búcsúszavak a hivatalos szervek részéről már a júniusi első számokban elhangzanak. Az érzelem hangjait Lévai József szólaltatja meg a június 5-i számban. „Nyissatok már kaput Hadd megyek ki rajta, Kit a szélvész Pestről Debreczenbe hajta... E hely szabadságunk Nyugalmas bölcsője Megyek Debreczenből Elbúcsúztam tőle!. .." Görgey jún. 3-án délután, Kossuth jún. 4-én hajnalban távozott el a városból. A miniszterek és hivatalnokok nagyobb része már korábban elhagyta a várost. Utolsónak ifj. Szász Károly búcsúzik verssel Debrecentől a jún. 17-i számban: „Puszta lettél óh puszták városa, Vendégeid mind kiköltözének. Én maradtam az utolsó fecske, Ajkamról zeng a búcsú-ének. A boldogság lakjék együtt veled Nálad leljen jó tanyát, fedelet." Mivel a jelentős fordulópont egyben új előfizetési félév kezdetét is jelzi az Alföldi Hírlap életében, a szerkesztőség ismét körvonalazza a lap célkitűzéseit: „Lapunk szelleme, iránya és alakja marad a régi — Párt felett álló részrehajlat lanság, s minél önzéstelenebb hazaszeretet fogja vezetni ezután is tollúnkat. Irányczikkeink nem pártos czivódás körül fognak forogni, — hanem férfias komolysággal fogják előadni a napi tárgyak körüli nézeteinket.—" (62. sz. 1849. jún. 17.) ígéri, hogy a hírszolgálat az eddigiekhez hasonlóan gyors marad, s igyekszik majd megelőzni ezután is a pesti lapokat. A megjelenés folyamatosságában azonban alig egy hónap elteltével nehézségek állnak elő. Július 1-ével a cári hadsereg váratlan debreceni betörése következtében ideiglenesen megszűnik a lap. A legközelebbi szám csak júl. 22-én, vasárnap jelenik meg a szerkesztőség következő magyarázatával: „Most midőn a fergeteg valamennyire elvonult fejünk felett, ismét fellépünk a pályára, mellyen egy év óta ernyedetlenül haladtunk. Amidőn azért egyrészről olvasóinkat s szerény lapunk pártolóit további pártolásra, s az elkezdett, de félbeszakadt előfizetés folytatására tisztelettel felhínók, óhajtjuk: hogy mielőbb hazánk s nemzetünk s ez által az egész Európában a népszabadság tökéletes győzelmét ünnepelhessük!!!" (69. sz. 1849. júl. 22.) A lap reménysége nem valósult meg, a szabadságharc ügye elbukott. Az aug. 2-i debreceni csata napja volt az Alföldi Hírlap megjelenésének is az utolsó napja. Az 1849-es Alföldi Hírlap a 74. számmal megszűnt. A szerkesztőség összetételében különösebb változás nem történt. A levelezők viszonylatában ugyanaz a helyzet alakult ki, mint az Alföldi Hírlap első korszakában: a szatmári levelezők némi túlsúlya jellemzi ezt a korszakot is. Polgár, 22 Déri Múzeum Évkönyve 337