A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1849-ben
Az országos érdekű kérdések között kell még megemlítenünk az Alföldi Hírlapnak azt a javaslatát, hogy az ország területét a fennálló megyei rendszer felülvizsgálata és szükséges módosítása után törvényhatóságilag újonnan rendezzék. Ezt a feladatot az országgyűlés egyik legsürgősebb teendőjének tartja. A Debrecenen kívül felmerülő problémák között említjük meg az Alföldi Hírlap hasábjain közölt nádudvari esetet, amelyet Madarász József szellőztetett meg. A cikkíró mint menekült igen rideg fogadtatásban, sőt elutasításban részesült a helység papja részéről. Ugyanekkor az egyik tanító, Tóth Mihály szívesen fogadta be hajlékába a családjával szabad ég alatt fázlódó Madarász Józsefet. A megrótt nádudvariak mentegetőzét is közli a lap. Az ehhez fűzött megjegyzés a tárgyilagosság álláspontját képviseli: „A nádudvariak legyenek meggyőződve, hogy M. J. cikkét nem ellenöki ellenszenvből közöltük; hanem mert a benne írottak igaznak állíttattak". (11. sz. 1849. febr. 7.) Hozzászól a lap a Mezőtúron megválasztott népfelvilágosítók ellen felmerült panaszhoz, s azokat „csupán iskolázott" embereknek tartja, ez pedig most nem elég, lelkes és lelkesítő magatartásra van szükség. Dicséri a szatmáriak ágyúöntéssel kapcsolatos kezdeményezését, s felhívást intéz az iparosokhoz, hogy kövessék a példát, és tegyenek meg mindent a haza védelme érdekében. A tudósító előadása nyomán részletesen foglalkozik a lap Nagybánya problémáival, amikor Katona Miklósnak ezen a vidéken történt portyázásairól van szó. A szabadságharc fővárosának problémái az Alföldi Hírlapban A kormánynak Debrecenbe való költözése bármennyire kitüntető volt, jelentős és súlyos feladatokat rótt Debrecen város elöljáróságára és közönségére. Megfelelő helyet és szállást kellett biztosítani a kormány tagjai, szervei és a hozzátartozók részére. Egyszerre eddig szokatlan nyüzsgés-mozgás színhelye lett a város. A hideg téli idő ellenére megteltek az utcák menekülők járműveivel, érdeklődő sokasággal. A pesti lapok megszűntével riasztóbbnál riasztóbb hírek keltek szárnyra mind a városban, mint az egész, sajtó nélkül maradt országban. Felmérhető tehát annak a jelentősége, hogy az Alföldi Hírlap ezekben a zavaros napokban is megjelent, és megfelelő tárgyilagossággal és józansággal tájékoztatta a közvéleményt. Persze a tárgyilagos hangot a lelkesedés hangja váltja fel, amikor Kossuth érkezéséről, Debrecen nagy napjának még nagyobb eseményéről van szó. Az ünneplő lelkesedés órái után a szürke hétköznapok következtek a maguk feladataival, problémáival. Akadtak olyanok, akik előnyöket akartak szerezni maguknak a menekültek szorult helyzetéből, így aztán hirtelen felszöktek a lakbérek, az élelmiszerek árai. „Egyébként szeretjük hinni — írja az Alföldi Hírlap — hogy az illy alacsony nyerészkedők csak kevés kivételül tekinthetők, a nagy többség másként érez és másként cselekszik." Mindjárt segíteni is kíván: „. . .tessék az illy szép madárnak nevét velünk tudatni, mi ő kémét a becsületes polgároknak méltó elégtételül a nyilvány ítélőszéke elé idézendjük, s míg a rendőrség észrevenné, már mi elítélendettük, sőt exequalandtuk is őt". (4. sz. 1849. jan. 14.) Természetesen a nagy kereslet következtében csak emelni kellett az élelmiszerárakat. Már január végén felemeli a városi közgyűlés a hentes céh kérésére a sertéshús és a szalonna árát. Február végén a céh újabb áremelésre kér engedélyt, de ezúttal csak a szalonna árát viszik feljebb. Május elején azonban már elkerülhetetlen a húsfélék és a szalonna árának együttes emelése. 330