A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Patay Pál: Az Érmelléki Tractus harangjai 1825 körül

7. Az egyház 1725-ben létesült, így lehet, hogy ez volt egyben a legelső harangja. 8. 'Gotho-Ruthena fracta és contracta írás'-sal. 9. 'Uncialis betűkkel'. 10. E harang még 1897-ben is megvolt. Lásd Archaeologiai Értesítő. XVII. (1897) 374—76. 11. Helyesen: „goss". 12. Helyesen: „BRVNNER". 13. Helyesen: „Brunner". 14. Bizonyára: „Nagy Létai". 15. A feliratnak ezen részét a korábbi harangról másolták le. 16. Erre vonatkozólag az összeírásban az alábbiak olvashatók: '1748-ban Ottmayer Iosef Plébánus idejében a reformátusok Tornyából elvétetett egy harang, azért mert azon találtatott Szentek, Krisztus képe és az Inscriptio, azt mutatták, hogy ez valaha R. Cath. ekklésiához tartozott. — Bizonyosan mert az egész Sz Jobb reformaltatván harangjokat tovább is meg tartották, próbálták ugyan róla lereszelni a nevezett képeket és írást, de a materiának jó és kemény volta miatt rá nem mehettek, igen szép szavú harang, mintegy 3 Mázsás ma is használják. Igaz ugyan, hogy — a mint emlegetik — kínáltak akkor érte 300 ftot de ők el nem fogadták, hanem törvény által harangjukat kívánták volna vissza, mint a mellyet az ő őseik még a R. Cat. vallást követve készítettek, igazságuk is volt mert azután is csak az ő költségekencsináltatottnak maradt az minekutána más formájú vallásra állottak, de se pénz se harang.' 17. Az albisi, értarcsai, hegyközszentmiklósi, kiskereki és monospetri harangok jöhetnek e tekintetben számításba. 18. Nagyváradot 1692-ben foglalták vissza. 19. Lásd 6. jegyzetet. 20. Művészettörténeti Értesítő, 1958. 160. 21. Nem vehetjük figyelembe az 1645 évi nagylétai harangját, mivel a felirata szerint eredetileg Kisvárdán volt; onnan került ismeretlen körülmények között Nagylétára. 22. Eredetileg Jankafalván (a török felszabadító háború idején elpusztult falu Bihardiószeg mellett) volt. 23. Egyelőre mindössze annyit tudunk róla, hogy 1726-ban Körösnagyharsány részére öntött egy harangot. 24. Művészettörténeti Értesítő, 1958. 172. 25. Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Magyarország műemlékei (Szerk.: Forster Gyula. Budapest, 1906) II. 185 26. Horner Henrik ez ideig ismert legkorábbi harangja 1818-ból való. Nem sokkal az 1860-as évek előtt halhatott meg. Valószínűleg rokonságban lehetett azzal a Horner Jakabbal, akinek harangjait 1789—1790-ből ismerjük és aki valószínűleg az egyetlen Debrecenben működött harangöntő volt. 27. Lásd 20. jegyzetet. 28. Lásd 6. jegyzetet. 29. Lásd 6. jegyzetet. 30. Patay Pál: Évszázados harangok (Budapest, 1963) 34—35. 31.1 dénár a magyar forint 1/100 része. 32. 1 máriás = 17 krajcár; 1 vonás forint = 3 máriás. 1 krajcár a konvenciós forint 1/60 része. 316