A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

Cubic ölétől számítandó 4 Wft 20 Xron rajtam maradván, azon egész magamra vállalt munkát, a' kitett áron tartozom, minden hátramaradás, és halogatás nélkül a' kiadandó plánum szerént, a' N Város Matériái éj ából a' fojó esztendő Oktober lső napjára elkészíteni 1000 Wft vinculum alatt hogy ha pedig ezen munkát a' kitett lső Októberi Terminusra el nem készitetném, vagy a' teendő munkám miatt a' N Városnak kárt és rövidséget okoznék, nem tsak az okozandó kártételt a Cassának minden tálaltatandó Javaim optimaliter lett le kötelezése alatt megtéríteni tartozom; abba az esetbe pedig, ha felvállalt épitésbeli kötelezésemnek idejébe meg nem felelnék; szabadságába aljon a' N Városnak, más Kőmives Mester által az én költségemre és káromra elkészitettni: Melynek nagyobb erősségére adorn ezen Nevem aláírásával, s' szokott Petsétemmel megerősített Kötelező Levelemet. Debreczenben Junius 28-kán 1824 Povolni Ferenc mp Epitő Mester"

15 A befejezési határidő itt egy hónappal korábban lett megállapítva mint Köhlernél, az elvégzendő munka nagyságára figyelemmel. A kiadott munkákkal elkészült a város központjától a városházától a Miklós utca végéig, az akkori város határáig az első fedett csatorna. Ugyanakkor folyt a Német utcai csatorna építés is, melyet a Miklós utcai csatorna készítője, Litsman József végzett. A huzamosabb ideig tartó munkáknál azonban a kivitelezők, szűkös anyagi helyzetükre figyelemmel nem várhatták meg a munkák befejezését és a végső leszámolás idejét, így Litsman József kérelemmel fordult a város vezetőségéhez, hogy az elvégzett munka részekre hetenként folyósítsanak részletfizetést. A kérést teljesítette a magistratus és elrendelte, hogy „minden hét végénél, a' mikor a' munkájának valamely részét elvégzi" a kivitelező, az erdőmester és a városi mérnök mérjék fel azt és igazolásuk mellett a város részfizetést teljesít. Ez időben az építés ellenőrzésével kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a Miklós utcai csatorna nem mindenben az Udvari Kamara által kiadott és elfogadott terv szerint készült, mivel a csatorna fenék részét nem egy láb (30 cm) hanem csak fél láb vastagságban készítette el a kivitelező kőműves mester. A megállapítás szerint „könnyen megeshetik hogy a' Canális feneke ki bomolván az egész Canalis, mely felette sok költségbe kerüi, öszve omolhatik —, ezen hibát elvégezvén, a' mostani Canalist helyre hozni tartozik." A javítást el is végezték —, ha nem is a tervnek megfelelően —, mert a Széchenyi utcán feltárt csatornánál az alsó élsor alatt egy fekvő laptéglasor beépítését találtuk meg. Úgy látszik a munkát végző kőműves mester szűkös anyagi helyzete befolyásolta az építés előhaladását is, mert felhívták a munka nagyobb ütemben való készítésére. Sőt a felszólítás szerint, szigorú hangú határozatot hoztak az 1824. június 28-án tartott tanácsi ülésben, hogy ha a „Német Uttzai Canalisnak két harmad részét, a' jövő Hónap utoljáig el nem készíti, az a' munka másnak fog adódni, a' tulajdon maga veszteségére, 's ezen végzés, hogy maga menthetetlen legyen ki fog adódni." E rendelkezésnek azonban nem sok eredménye lett. A királyi biztosnak a szerepe a csatornázási munkák megindításában legjobban az 1824. október 4-én tartott tanácsülés jegyzőkönyvéből tűnik ki.

16 Ugyanis ezen az ülésen tárgyalásra került Litsman Józsefet megillető, a Miklós utcai csatorna építésével kapcsolatos járandóságának kifizetése. A magistratus az ülésben Beck Páltól kért felvilágosítást a munka kiadásának módjáról, hogy a végzett munka díját Litsmannak kifizethesse. Ekkor ismertette a város vezetőségével hivatalosan a királyi biztos, hogy „a' Canalisok készítése a' Felsőség által sürgetődvén, minthogy a' Miklós Uttzai Canalis elkezdése alkalmatosságával, sem alkudni, 's másképpen eggyezni nem lehetett, az egész munka úgy adódott által, hogy azt úgy végezze mint a' Városnak egyéb munkáit szokta készíteni, 's azért a' szerént fizetődjön." így 290