A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

nyerhetik el, idegenek nem. Nem örökölhető. Ennek a méltóságnak a révén a magyarok nem egyszer a királlyal is szembehelyezkedtek. A nádor után következik az udvarbíró (országbíró), aki a királyság rendes bírája. A királyságnak két kancellárja van. Az első, a főkancellár, az esztergomi érsek. О keni fel a királyt a koronázáskor, erősíti meg a királyság pecsétjével a diplomákat, a kiváltságleveleket. A másik kancellárt a király tetszése szerint választja. Sokkal alacsonyabb rendű. A kisebb fontosságú leveleket, megbízásokat pecséttel és aláírással látja el. — Ezután felsorolja a többi (udvari) méltóságokat és alkalmazottakat, bezárólag az ajtónállókig. Az ország rendéi: 1. A magas klérus (érsekek, püspökök, apátok, magasabb rangú prépostok). 2. Mágnások vagy bárók. Ide számítanak a nádor, sziavon bán, főispánok. 3. Köznemesség. 4. Szabad királyi városok. A nemesi birtokok csak férfiágon örökölhetők. A fiág kihalása esetén a birtok visszaszáll a királyra. — Következik a török uralom szervezetének ismertetése. — A határviszályokat török—magyar vegyesbizottság dönti el. Vallás. Magyarország lakosai katolikusok, továbbá luteránusok, kálvinisták, arianusok és trinitáriusok, akik a katolikusok számát sok helyen felülmúlják. A mágnások legtöbbnyire katolikusok. A németek, főleg a bányavárosok lakosai, nagyrészt luteránusok. A nemesek nagy része kálvinista, de az ariánus és trinitárius felfogáshoz is hajlanak. Ahol Magyarország Sziléziával és Morvaországgal határos, a németek közül sokan anabaptisták. A fenti vallások szabad gyakorlatát a király 1622-ben a rendek követelésére engedélyezte. Mégis a jezsuiták, akik Nagyszombatban laknak, továbbá a Bécsből és máshonnan gyakran Magyarországba jövők, fáradhatatlan buzgósággal igyekeznek katolikus hitre téríteni, akit csak tudnak. A török hódoltsági területen sem egységes a vallás. 30 000 katolikus, a többiek kálvinisták vagy luteránusok. Magyarországon csak két érsekség van, az esztergomi és kalocsai. — Felsorolja, hogy mely püspökségek tartoznak mindegyik érsekséghez. A hódoltsági területen nagyon sok török is lakik. Nem hiányozhatnak a zsidók sem, és azt hiszem, hogy a keresztény Magyarországon többen vannak, de kisebb szabadságot élveznek, mint Lengyelországban és itt évi letelepedési adót fizetnek. Ezek a keresztények terveit nagyon gyakran kikémlelik és a törökök kegyének vagy anyagi haszonnak a reményében közlik a törökökkel. Pannóniát Tiberius római császár foglalta el Batho vezérük legyőzésével és hosszú ideig római uralom alatt állott. A római hatalom meggyengülése után a gótok törtek be, akiket a hunok, ezeket a longobárdok, ezeket ismét a hunok űzték el, végre 900 körül jöttek a hungari (magyarok). A magyar vezérek korát 1. Noe-val kezdi és 2. Ham vagy Cham, 3. Chus, 4. Nimród, 5. Hunor után a 37-nek sorolja fel Bendegúzt. Az ő fia Attila és Buda. — Szól Attila hadjáratairól nyugat felé. — Meghalt 445-ben vagy 454-ben. Attila fiai Csaba és Aladár, akik Sicambria mellett olyan véres csatát vívtak Attila birodalmának örökléséért, hogy harcosaiknak körülbelül a fele elesett. A megmaradtak egy része Csaba vezetésével Konstantinápolyon át visszatért az 258