A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

őshazába, más részük a szomszédos Erdély területein székely néven telepedett le. Csaba után következnek Ed, Elend, Almos, Árpád, a hét vezér egyike, aki legyőzi Zwathest vagy Zwatapolugot, Marót fiát és elfoglalja Pannóniát. Következtek Zoltán, Toxus, aki magyarjaival betört Itáliába, és csak miután II. Berengártól roppant hadisarcot kapott, tért vissza. Toxus fia és utóda Geyza, akiről azt mondják, hogy a magyar királyok közül elsőnek tért a keresztény hitre. -— Következik Magyarország királyainak ismertetése, időrendben. Ezek az ismertetések azonban, sajnos, általában nagyon szűkszavúak, jelentéktelenek, amint a következőkben bemutatott példákból kitűnik. Sokszor csak annak a közlésére szorítkozik, hogy kinek a fia, ki lett a felesége, meddig uralkodott és mikor halt meg. Géza fia, Szent István 969-ben született Esztergomban. A magyar királyi hatalmat 1001-ben nyeri el, III. Otho német császár uralkodása idején. Feleségének, Gizellának, II. Henrik német császár nővérének halála után Vilmos burgundi király lányát vette feleségül. Tőle született Imre fia, aki 1031-ben 7 évvel apja halála előtt halt meg Bonfini szerint. Istvánt megkeresztelése előtt Toxusnak hívták. Béla, ezen a néven az első. Miciszláv lengyel fejedelem leányát vette feleségül, meghalt 1063-ban. Kálmán, Geyza fia. Testvére kolostorba száműzte, s az ő halála után nyerte el a királyi hatalmat. Abban a háborúban, amelyet Szlavónia és Horvátország védelmében indított a velenceiek ellen, kedvezett neki a hadiszerencse, de az orosz háborúban súlyos kudarcba sodorta. Olyan kegyetlenséggel dühöngött övéi ellen, hogy testvérét, Almost és ennek fiait szemük használatától megfosztva kényszerítette száműzetésbe menetelre. Meghalt 1114-ben, február hónap harmadik napján, miután a királyi hatalmat 25 évig, hat hónapig és öt napig bírta. III. Geyza, Béla fia és utóda, feleségül vette Minoszláv kievi fejedelem leányát, uralkodott 20 évig, 3 hónapig, 15 napig, meghalt 1161. május 31-én. IV. Béla, II. Endre fia. Mikor uralkodása idején a tatárok (akik Lengyelországot és Oroszországot pusztasággá tették) dúlása alatt nyögött Magyarország, gyenge védő csapat kíséretében futással, és futásával keresett menekülést. A hazájából kiűzöttet a roduszi lovagok és a Frangepánok helyezték vissza korábbi királyságába. Meghalt 1275. május havában. Albert, Ausztria fejedelme, Zsigmond veje. Felesége Erzsébet révén lett Magyarország és Csehország királya. Erzsébet két lányt szült neki, Máriát, aki Kázmér lengyel király felesége lett, és Annát, aki Vilmos szász fejedelem felesége lett. Albertet azután német—római császárrá választották. Meghalt 1439. októberében. Utószülött fia Ulászló. Korvin Mátyás, mint mondtam, Hunyadi János fia, prágai börtönéből kiszabadulva, miután a váradi püspök 40, mások szerint 60 000 arany váltságdíjat lefizetett érte, 1459-ben magyar királlyá választatott, de csak 1464-ben koronázták meg, mert Frigyes császár a magyar korona visszaadását késleltette. Miután Morvaországot és Sziléziát a magyar királysághoz csatolta, Olmützben a cseh királyságot is elnyerte 1469-ben a csehek szavazatai által. Kázmért, Kázmér lengyel király fiát, akit a rendek Mátyás ellen behívtak, kényszerítette, hogy vonuljon vissza Lengyelországba. Komáromot a Csallóközben erőddé építette. 1475-ben Kázmért Lengyelország, és Ulászlót Csehország királyát, utánuk Frigyes császárt haddal támadta. Uralkodása alatt azonban Dalmátia nem kis részét a török elrabolta a keresztényektől, nagy pusztítást okozva és 300 000 embert fogságba hurcolva. Ezután a török Magyarországot és Erdélyt is pusztította. Bajazet szultánt azonban békére kényszerítette. Országát külső és belső háborúktól mentesítette, élete virágjában halt meg 1490-ben. — Ez a magyar királyokról szóló ismertetések közül az egyik legrészletesebb. 259