A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

Egykor, amikor Magyarország virult és nagyobb volt, 50 000 fegyverest tudott kiállítani, most a keresztény Magyarország alig 8000 lovast, mivel gyalogosan nem szívesen katonáskodnak. A német császár ugyan, aki most magyar király is, birodalmában nagyobb sereget is össze tud gyűjteni, de mivel nem szívesen jönnek, kénytelen zsoldosokat fogadni. Békében német, vallon zsoldosokat alkalmaz a császár-király, ezeket azonban a magyarok nehezen tűrik. A magyarok, mielőtt megkezdik a harcot, török szokás szerint harsány kiáltozásba törnek ki, és nem szembe, hanem oldalba támadják az ellenséget. A huszárok megkezdve a csatát, ha az első rohammal nem kuszálták össze az ellenség csatasorát, páni félelemmel eltelve megfutamodnak és semmiképpen sem' hívhatók vissza helyükre, csak a puskások lövései által. Különben engedelmeskednek vezetőiknek, és kevés zsolddal megelégedve, szomszédaik kizsákmányolásából élnek. A hajdúk is, mások fáradságos munkájából élve, néhány nap alatt valami húsz magyar mérföldre is kirohannak zsákmányszerzés végett. A huszárok, ha győzelmet arattak a törökön, vagy nyílt mezőre jönnek ki, vagy városokba mennek, miközben kürtök harsognak előttük, lándzsáikra tűzve a megöltek fejeit és annyi sastollat tűznek mellé, ahányszor csetepatékban vagy csatákban megütköztek az ellenséggel A császár-király Komáromot, Győrt és a többi határmenti várat erős őrségekkel őrizteti. Kisebb ágyúkkal ellátott hajók is végeznek a Dunán őrszolgálatot. Komáromnál nem egyszer harminc is található. A törökök csak nagyon kevés helyet látnak el őrséggel. Megerősített helyeik Buda, Kanizsa és Eger. Budán a vár őrsége 600 janicsár, 1500 a városé, ezekhez jön 6000 zsoldos, 600 spáhi. A törököknek is vannak a Dunán őrhajóik. A Duna sok országon átfolyva, roppant víztömeggel megnövekedve —, körülbelül 60 folyó ömlik bele, amelyeknek mintegy a fele hajózható —, hat ágra szakadva ömlik a Fekete-tengerbe. A török hajók a Fekete-tengerből a Dunán Budáig, sőt Esztergomig is fel tudnak jönni. A mi időnkben Magyarország részint a töröknek engedelmeskedik, részint a német császárnak, mint megválasztott magyar királynak. Magyarországon a királyi hatalom nem öröklődik, hanem akit a királyság rendéi közös megegyezéssel akarnak királynak, az a király. — A királyválasztásra jogosultak felsorolása. — A választás megtörténte után követek mennek az új királyhoz és hűséget fogadnak neki. — Koronázási szertartás leírása. — Eszerint a szertartás szerint koronázták magyar királlyá II. Ferdinándot Pozsonyban 1618. július 1-én, miután ugyanezen év május 16-án királlyá választották. Volt úgy, hogy Pesten a királyválasztásra nyolcvanezren is összegyűltek. A királyság minden hatalma a nemesek kezében van, akiknek a dekrétumaiba (határozataiba) a királynak bele kell nyugodni. A király után következő legfőbb méltóság a nádor (palatinus). Ha a trón megüresedett, ő hívja össze királyválasztásra az ország rendéit. A királyválasztó gyűlésen ő szavaz először. Ha viszály támad a király és alattvalók közt, ezt a királyság törvényeinek megfelelő rendelettel megszünteti és azt a királynak is el kell fogadni. Legnagyobb katonai hatalma van. A birtokok földjéből annyi illeti meg, amennyi 20—30 parasztnak elegendő. A sóbányákból és máshonnan is van jövedelme. Két Dalmát sziget adója is az övé volt. Egyszóval: olyan tekintélye van, hogy amilyen döntést valamilyen ügyben hozott, akár igazságost, akár igazságtalannak tartottat, mindenki elfogadja. A nádori méltóságot csak magyarok 17 Déri Múzeum Évkönyve 257