A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

melegforrásokat a törökök maguk is gondozzák. Ásványvizek, savanyú vizű, só­tartalmú források Zólyomban. — Sóval Magyarországot Máramaros látja el; ez a só jobb minőségű, mint a len­gyel só. A magyar föld annyira termékeny, hogy egyesek szerint egész Európát el tud­ja látni élelemmel. A legtöbb helyen könnyű munkával is jól terem a gabona. Egy Komárommal szomszédos síkságon, amelyet azelőtt 300 falu ékesített, a kövér vetések embermagasságú szárba szöknek. A gabonának és egyéb élelemnek eme hihetetlen bősége miatt a magyarok által bármilyen nagy hadsereg kevés költséggel ellátható élelemmel. A magyar föld legnagyobb részben síkság. Bortermő helyek Zalában, a Dráváig terjedő részeken, a Gőr környéki dom­bokon, Eszéknél vannak. Ásványi kincsei: arany, ezüst, vas a hegyekben, ólom kevesebb, ón körülbe­lül semmi. Vad olyan bőven van, hogy nem volna elviselhető a helyzet, ha a nem neme­seknek tilos volna a vadászat. Ezért még a legalsó néposztály asztalára is gyak­ran kerül vaddisznó, nyúl-, fogoly- és fácánhús, amelyet azonban nem pénzen vásárolnak. Szarvast két tallérért vagy másfél forintért lehet vásárolni. Szarvas­marhából egy év alatt 80 000-et is hajtottak már Bécsbe és másfelé. Egyetlen egy birtokon százával találni télen nyáron kint legelő jószágot. Hadiló, igásló bőven van. Nem hiányzik a szárnyas sem. Hal pedig olyan bőven van, hogy Tokaj­ban egy magyar dukátért ezer pontyot is lehet vásárolni. Különösen bőven van hal a Tiszában, amelyben két rőf hosszú csukát is fognak. Olyan tömegben van hal, hogy vevők hiányában disznók hizlalására használják. — Ezután ismerteti az ókori Pannónia lakosainak, utána a hunok életmód­ját és szokásait. — A magyarok nagyrészt harcias, kegyetlen, gőgös, indulatos, bosszúvágyó, széthúzó, kapzsi és babonás emberek hírében állnak. A parasztok mindkét rész­ről, a törökök által is, honfitársaik által is, állandó háborúskodás által gyötörtén, becsületes emberekből zsákmányolókká és rablókká változva, vagy ezeket, vagy azokat az erdőknek vagy az éjnek a segítségével megrohanják és lemészárolják. A nemeseket, akiket finomabb sárból formált a Titán, 7 szebb gondolkodásmód hatja át. Arckifejezésük, járásuk a velük született méltóság és nemesség hirdető­je. Az előkelőbbek mellett, mivel gazdagok, befolyásosak és tökéletes szabadság birtokában vannak, sereget alkotók sokasága van. A többi nemeseknek az ősi szabadság jó kiváltságának a megtartása képezi főgondját. Ez a körülmény ser­kenti őket a török elleni keményebb harcra, mint akiket a nemesség lenézőinek ismertek meg. Lóban, ruházatban, fegyverben a csínt egészen a pompáig vagy fitogtatásig keresik. Nagyon vágynak tisztségekre, megbecsülésre, gyakran mutatnak barát­ságot, de hamisat, vagy kevésbé állandót s jóakaratot színlelve mások pusztulá­sán jár az eszük. Télen kályhával fűtik a lakást. Az időt evéssel, ivással töltik. Szinte csodá­latosnak tűnik, hogy bár bőségesen fogyasztanak pompás ételeket és kitűnő boro­kat, legnagyobb részüknek tiszta az ifjúsága, kéjnők pedig alig játszanak szere­pet. A németek ezzel a gúnyolódó kifejezéssel illetik a magyarokat: Der Unger ist ein Hunger, mintha azt mondanák: Hungarus semper famelicus (A magyar min­dig éhes). Ugyanis bármennyi ételt küldenek is gyomrukba, mégis úgy látszik, mintha sohasem csillapíthatták volna éhségüket. Ruhájuk török szokás szerint 255

Next

/
Thumbnails
Contents