A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

Salánki József Mit tud Blaeu hazánkról? A XVII. század folyamán Hollandiában, Amszterdam városában két nagy, európai hírnevet szerzett nyomdászcsalád működött: az Elzevir és a Blaeu család. A két család közül az Elzevirek az ismertebbek, akiknek 1592—1712-ig, tehát több, mint száz éven át Leidenben, és 1637—1681-ig Amszterdamban is volt nyomdája és könyvkereskedése, és különösen szép kiállítású, szép betűtípusai által szerzett népszerűséget Európa szerte. Fennállásuk alatt kb. 2000 nyomdatermékük jelent meg. A másik szintén egész Európában híres nyomdászcsalád a Blaeu (vagy Blaeuw, Blauw, latinosan Blavius) család volt. Ennek a nyomdász dinasztiának a megalapítója Willem Janssen Blaeu volt, aki 1571-ben született a hollandi Alkmaarban és 1638. okt. 21-én halt meg, 67 éves korában. Mint kiváló matematikus, geográfus és a könyvnyomtató sajtó tökéletesítője tette nevét ismertté,különösen pedig földrajzi térképei, föld- és éggömbjei (glóbusai) olyan mintaszerű és pontos kivitelűek voltak, hogy minden, ebbe a szakmába vágó munkát messze felülmúltak. Faulmann szerint

1 eredetileg asztalosmesterséget tanult és a mesterség elsajátítása után, szaktudásának bővítése végett, a kor szokása szerint, vándorútra kelt. így jutott el Dániába, a Kopenhágától északra fekvő kis Hven szigetre, amelyet II. Frigyes dán király minden jövedelmével együtt Tycho de Brahe-nak, a nagy csillagásznak ajándékozott, hogy ott csillagvizsgáló intézetet állítson fel. A csillagász itt az Uranienburgban, a csillagvizsgálóban munkát adott Blaeunak. A csillagász vezetésével —, akinek a tanítása révén matematikai, földrajzi és csillagászati ismeretekre tett szert — az ügyes asztalos matematikai műszereket készített s azokon annyi javítást alkalmazott, hogy Brahe hálából másolatokat adott Blaeunak a megfigyeléseiből, még mielőtt nyilvánosságra hozta volna ezeket. Blaeu ezután 1600 körül visszatért Amszterdamba és Tycho de Brahe jegyzetei alapján földgömböket készített. Ez az üzlet olyan jól ment, hogy Blaeu térképek nyomtatására tért át. Közben jártasságot szerzett a rézmetszésben is, és azt mondják, hogy legjobb földgömbjeit és térképeit saját maga metszette rézbe. A nyomdászokkal való gyakori érintkezés révén megismerkedett a könyvnyomtatás művészetének titkaival is, és mivel úgy látszik, hogy Hollandiában a céhek nem rendelkeztek olyan hatalommal, mint Németországban, és Franciaországban, maga is berendezett egy nyomdát 1620-ban kilenc nyomtatósajtóval — amelyeken különböző javításokat is végzett — és ezeket a 9 múzsáról nevezte el, a nyomdát pedig Musaeon-nak. A nyomda berendezése után rövidesen meg is jelennek a könyvpiacon nyomdájának első termékei. 1. Institutio Astronomica de usu globorum, azaz Utasítás a föld- (és ég) gömbök használatához. A munka több kiadást megért. 247