A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

2. Zeespiegel inhondende een körte Onderwijsinghe in de Konst det Zeevaert. Amszterdam 1627. (Útmutatás a hajózás tudományában.) Mivel ennek a munkának egy angol nyelvű kiadása is van 1625-ből, ez arra vall, hogy az első kiadás már 1625 előtt megjelent. Ennek a munkának is több kiadása ismeretes. Ezek után megkezdődik a különböző atlaszok és helyrajzi (város-) térképek kiadása. 1631-ben jelent meg Blaeu első atlasza a következő címen: Appendix Theatri A. Ortelii et Atlantis G. Mercatoris, continens tabulas geographicas diversarum Orbis regionum, nune primum editas cum deseriptionibus. Amsterdami, apud Guiljelmum Blaeuw, Anno [С|э|ЭСХХХ1] Nagy folio. 1634-ben jelenik meg a Novus Atlas (das ist) Abbildung und Beschreibung (von allen) Ländern des Erdreichs. (Ganz vernewt und verbessert. Amsterdami, Apud Guiljeemum Blaeuw. Anno С|э|ЭСХХХШ1. Nagy fólió alak. Az Atlasz készítésében már a fia Joan=János is közreműködött. Az egyes térképlapok (összesen 155) szövege német. Egy kötet. Üj kiadása 1642-ben, négy nagy fólió alakú kötetben, azután 1645., 1647. Amit ennek az atlasznak a kiadásával kapcsolatban Barge, munkája 205. oldalán elmond, csupa hiba. 1638. okt. 21-én meghalt a nyomdaalapító apa, és utána fia Joan (szül. 1596) vette át a nyomda vezetését, először testvérével, Corneliiissal együtt, majd 1641-től egyedül, 1673. dec. 28-án bekövetkezett haláláig. Az a cél lebegett előtte, hogy valami rendkívülit alkosson. Szükségesnek is tartotta ezt, már csak azért is, hogy állhassa a versenyt Amszterdamban a versenytársakkal. 1637-ben ugyanis fiókvállalatot nyitott Amszterdamban az akkor már híres leideni Elzevir nyomdász család, amely térképeket is adott ki. Ez az amszterdami fiókvállalatuk 1681ig állt fenn. Másik versenytársuk a Mercator Atlasa volt (Mercator adta először térképgyűjteményének az „Atlas" nevet). A görög mitológia Atlasáról, aki vállán tartja a világot. Barge téved, mikor azt állítja munkája 205. oldalán, hogy „. . . doch bezeichnet hier Atlas nicht den Himmelsträger, sondern einen sagenhaften libyschen König"( de Atlas itt, nem az ég hordozóját jelenti, hanem egy mondabeli libyai királyt). Maga Mercator közli Atlaszának a bevezetésében a világot vállán hordozó görög mitológiai Atlas családfáját, aki a róla szóló mondák egyikében mint afrikai király szerepel. Atlasza 1595-ben jelent meg először. Igaz ugyan, hogy Mercator már 1594-ben meghalt, de térképgyűjteményének rézlemezei halála után az amszterdami rézmetsző Jodocus Hondius, majd az ő halála után (1611) fia, Henrik Hondius birtokába kerültek, aki szintén ügyes rézmetsző volt. Bár a térképlapokon nem sokat javítottak, az Atlasz mégis igen elterjedt és számos kiadásban jelent meg, latin és francia nyelven. Az egyes kiadásokat ugyanis újabb és újabb térképlapokkal bővítették. Az 1631-es 10. kiadásban Mercator 105 térképlapjához már 58 újabb térképlap járult (10. kiadása 1631.). Sárospatakon Comenius kívánságára még a XVII. század közepén is ezeket a térképeket használták. Joan Blaeu alatt élte a nyomda a fénykorát. A Blaeu nyomdát tartották akkor Európa legjelentősebb és legszebb nyomdájának. Állandóan több, mint 40 ember dolgozott a nyomdában, főleg térképeket és atlaszokat készítve. Egy német író, Philipp von Zesen, mikor Amszterdamban járt, felkereste a Blaeu nyomdát is és a következőképpen számol be látogatásáról: „A nyomda a Blumengrachton= = (virágcsatorna) fekszik, közel a harmadik hídhoz és kilenc könyvsajtóval, hat rézmetszet sajtóval és egy betűöntödével van felszerelve. A csatornára néző fronton volt még egy helyiség, ebben tartották azokat a rézlemezeket, amelyekről 248