A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Gedai István: Újabb friesachi éremlelet Hajdúszoboszlón
tusnak, s a herceg alattvalói a csatlakozott népekből álltak. Számunkra ez a fontos, s ennek részletezése. Ezek szerint a csatlakozott kabarok leglényegesebb részét a kálizok tették ki. Iráni eredetű mohamedánok voltak, akiket itt latinosan ismaelitának, saracenusnak neveztek, magyarosan pedig böszörménynek. Szerepük a magyar gazdasági életben közismert. A királyi jövedelmek kezelői, kamarabérlők, pénzváltók, pénzverők. írásos források is bőven említik tevékenységüket. Legjelentősebb böszörmény településeket éppen a Nyírségben, Szabolcsban találunk; a váradi regestrum 1219-ben és 1222-ben is említi a nyíri ismaelitákat. Ezeknek központja volt Böszörmény, 21 a mai Hajdilböszörmény. Az említettek ismeretében a következő a feltételezésünk: aligha lehet véletlen, hogy az országnak abban a részében van intenzív pénzforgalmat bizonyító éremlelet-csoportosulás, ahol az ország pénzügyleteivel foglalkozó népcsoport fő településhelye van. Kiemeli a terület — Debrecenre vonatkoztatva — élénk kereskedelmi tevékenységét Komoróczy 22 is. Ez is össeefügghet az előzőkkel. (Itt említjük meg a könyv egy numizmatikai adatának téves fordítását. 1235-ből közöl egy adatot, . s ,,..., accipiens ab eo marcam et fertonem" kitételt egy márkának és egy máriásnak fordítja, vagyis a fertőt máriásnak. 23 A fertő súlyegység, a márkának 1/4 része és nem fordítható máriásnak, aminek a XVIII. századtól vert húszast nevezték.) Összegzésképpen leletünk helytörténeti jelentőségét abban foglalhatjuk össze, hogy beletartozik — és hangsúlyozza — abba a leletcsoportosulásba, amely egy olyan népnek — böszörmény — fő telep üléshelyén van, amelynek a pénzügyletekkel való foglalkozás volt sajátja. JEGYZETEK 1 Arch. Ért. XIII. (1893) 455., XLIV. (1930) 159., Magyar Nemzeti Múzeum. Irattár 463/1893. 2 Gedai I.: A hajdúszoboszlói friesachi éremlelet. DMÉ. 1962 — 64. 357 — 369. 3 Magyar Nemzeti Múzeum. Irattár 272/1883. 4 Miksa Gy.: Magyar történelmi emlékek külföldön (Kolozsvár, 1868) 51., Numismatische Zeitschrift. IX. (1877) 327. 5 NK. VII. (1908) 119., VIII. (1909) 60., Jelentés Debrecen Sz. Kir. Város Múzeuma 1908. évi állapotáról. 28. 6 NK. VII. (1908) 121., Revue Numismatic. 1908. 569. 7 NK. XXXIV-XXXV. (1935-1936) 80. 8 Magyar Nemzeti Múzeum. Eremtár 35/1966. ÉT. 9 Harsányi P.: Az abapusztai fillérlelet. (NK. XI. 1912) 48 — 60., Jelentés Nemzeti Múzeum. 1910. 58. 10 Arch. Ért. II. (1882) 148., III. (1883) 161., X. (1890) 298., 422., XII. (1892) 300., XV. (1895) 259., XXXIII. (1913) 273., Magyar Nemzeti Múzeum Irattár 184/1883. 11 Magyar Nemzeti Múzeum Irattár 134/1883. 12 Jelentés. Nemzeti Múzeum. 1900. 35., 43., Magyar Nemzeti Múzeum. Irattár E 265/1900. 13 Gedai I.: A nagyecsedi árpádkori éremlelet. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. - VIII-IX. (1965-1966). 55-77. 14 Numizmatische Zeitschrift LXXIII. (1949) 80. 15 Numismatische Zeitschrift IX. (1877) 327. 16 Arch. Ért. XVIII. (1898) 179., Studii si cercetari de Numismatica. II. (1958) 295., Magyar Nemzeti Múzeum. Irattár 243/1897. Éremtári másolat. 17 NK. XIII. (1914) 25. 18 Zoltai L.: Debrecen urai 1200 — 1400 közt. (Debrecen, 1904). 19 Barcsa J.: Hajdúnánás és a hajdúk története. (Hajdúnánás, 1909.) 6. 20 Győrffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről (Budapest) 21 Győrffy Gy.: i. m. 54. 22 Komoróczy Gy.: szerk.: A hatszázéves Debrecen. (Debrecen, 1961.) 13. 23 Komoróczy Gy.: szerk.: i. m. 23. 213