A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Lengyel Imre–Vincze László: Tessedik Sámuel Debrecennek szánt városrendezési terve

Hogy ezt a nagy célt minél biztosabban elérhessük, nem egyenes vonalban, hanem kerek vagy tojásdad alakban úgy kellene a házakat építeni, hogy a tűzvész alkalmával általában keletkező szél a lángot sohase vigye a szomszédnak a házára, ezért minden háznál egy hold magastörzsű fákból álló gyümölcsöskertet kellene kiosztani, hogy a szelek hatalmát a fák valamennyire feltartsák vagy megtörjék. Az építőanyag és háztelek takarékos felhasználása végett a házakat félfedéllel úgy kellene építeni, hogy a féltetők között tűzfalak legyenek. A második külvárost H. Fr. L. Cancrin orosz bizottsági tanácsosnak a vegyes gazdasági irataiban előadott szép terv szerint kellene építeni, ld. az értekezés 18—36.1. X. és XII. táblázatát. Mind a 12 külvárost 12 különböző terv szerint lehetne felépíteni. Az idő és tapasztalat tanítana meg bennünket arra, melyik terv lenne a legjobb. Azok a polgárok is, akik földművelésből élnek, ezekben a külvárosokban kényelmesen elhelyezhetők lennének, hogy minél több hely legyen a városban a polgárházak számára. Ha mármost 12 ilyen külvárossal számolunk; minden külvárosban csak 50 ilyen ikerházzal, így már 1200 család lenne a külvárosokban 600 ikerházban elhelyezve. A több 1200 házhelyet a városban szintén 600 ikerházra kellene csökkenteni, ami ismét 1200 családnak adna helyet; ehhez még minden családnak legalább egy hold belső telek járna az urbárium meghatározása szerint. A harmadik és negyedik 1200 vagy összesen 2400 házhely úgy Jenné hasonlóképpen 600-ra csökkenthető, hogy egy vagy két emeletes házakat építenének, minden házat négy család számára rendeznének be; a földszinten kereskedői és kézműves boltok vagy műhelyek lennének az emeleten lakószobákkal, azonban minden két ház között két kert terülne el. Megjegyzés. Mindezt jól megrajzolt terveken kellene megmagyarázni és megvilágítani; de mielőtt ez megtörténnék, fel kellene pontosan mérni az erre kijelölt területet, és barátságos tanácskozások és egyezkedések után, minden jelenlegi és beálló körülmények és szükségletek érett mérlegelésével részleteiben fel kellene vázolni, és azután megrajzolni; hogy az egészről pontos áttekintést nyerhessünk, így lehet aztán valami olyat megtervezni, ami a tökéletességhez közel áll, s aztán hozzáfogni a megvalósításhoz. Ám honnan vegyük már most az építési alapot ? Ha minden külvárosi házhely után csak 100 Ft-ot fizetnek az építési pénztárba, ez már 120 000 frt Minden városi házhely után 200 frt, ez 240 000 frt Minden négy család számára egy vagy két emeletesnek építendő ház után 400 frt, ez 240 000 frt az építési alap összege: 600 000 frt Anonymus tudja, hogy a házhelyek Debrecenben sokkal drágábbak; de hogy az ügyet minél inkább megkönnyítsük és a kívánt mederbe tereljük, a minimumot vette. Ahogyan egyik ház a másik után az építési pénztárból tervszerűen felépül, megállapítják az árát a ráfordított építési költségek szerint; ezt a becslést veszik alapul az áruba bocsátásnál, a házakat a legtöbbet ígérőnek adják. így a készpénz kiadás mindenegyes ház eladásakor ismét befolyik az építési pénztárba; s ami a becslésen felül van, az építési pénztár javára folyik be. Oh mily boldog lesz a vevő, hogy gondok és szorongató törődés nélkül szabályszerűen épített új házat vásárolhat és kaphat! — És miért ne lehetne idegen 586