A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Lengyel Imre–Vincze László: Tessedik Sámuel Debrecennek szánt városrendezési terve

gazdag részvényeseknek, kereskedőknek, iparosoknak (akiknek gyakran kell üzleti ügyekben Debrecenbe utazniuk legalább is nagyvárosok alkalmával) ilyen újonnan épített házakat megvásárolniuk, és az ilyen házakat szegény tűzkárosultaknak bér ellenében átengedniük, s a maguk számára csak kényelmes boltot és szállást megtartaniuk! így mindkét fél jól járna. Ha ezt a házépítési rendet jóváhagyják, remélem, hogy Debrecenben 6 vagy 8 tizenkét öl szélességű főutca és 6 öl szélességű keresztutcák létesítésére kerülhet sor. Amennyiben ezt a hely szűk volta nem engedné meg, akkor az új várost ki kellene terjeszteni a város árkán kívül annyira, hogy ilyen széles utcákat lehessen kialakítani hathatós eszközként a tűzveszély kiküszöbölésére. Nos még néhány nagyon szükséges emlékeztető és magyarázat ezekhez a javaslatokhoz. Magyarázat. A szegény és gyámoltalan tűzkárt szenvedők jövőbeli elhelyezésére a kimért külváros középső terére a legközelebbi leégett területről hozott építőanyagokból, téglákból, kövekből, gerendákból, zsindelyekből, lécekből, deszkákból, amelyekért azonban a tulajdonosoknak rendesen meg kell fizetni, egy 50 négyszögöl hosszú és ugyanilyen széles tűzbiztos átmeneti lakóházat lehetne építeni oly módon, ahogy H. Mathias Macher nagykereskedőnek az áruraktára épült Pesten; és ezt a házat aztán idővel nagyon bőséges áruraktárként lehetne felhasználni. 2. magyarázat. Fa, nád és szalma megtakarítása céljából minden külvárosban építeni kellene egy községházát, két közös sütőházat mindegyiket malommal, két mosóházat, az orvos számára házat kórházzal a betegek elhelyezésére, egy mészárszéket, amelyben szalonnát és hájat is árulnának, egy szatócs, egy kerékgyártó, egy kőműves, egy ács, egy molnár, egy szabó, egy csizmadia (,Czischmenmacher'), egy asztalos, egy lakatos, egy köpönyegszabó (,Kepeneschneider'), egy tímár, egy vasas, egy üveges, egy fűszerárus lehetne alkalmazható. Egy vendégfogadó vagy falatozó szintén elkerülhetetlenül szükséges lenne. Azután kellene építeni a többi házat, egyiket a másik után. 3. magyarázat. Minden külvárosban szükséges egy évről-évre működő iskola és imaház, amelyben hetenkint kétszer imaórákat tartanának, a tanulóifjúság tanítási órái korán reggel lennének, s azok befejezése után építőeszközök hordásával keresnék kenyerüket. 4. magyarázat. Hogy azonban pénzsóvár spekulánsoknak és uzsorásoknak a mindennapi szükségleteknek már egyébként is igen magas ára mellett új házak építését még inkább megnehezítsük, és hogy az építőknek a helyzetét lehetőleg megkönnyítsük az építési pénztár kezelősége számára az építéshez szükséges anyagot első kézből és legrövidebb úton kellene biztosítani, és olcsón árusítani, s így törekedni kellene az előnyösnek talált pénzforgalom bevezetésére. 5. magyarázat. Ezen terv elkészítésénél és kivitelezésénél az utcák, házak, udvarok, istállók és mellékhelyiségek szépségére és kényelmére, építési perek elkerülésére, a jövőbeli lakók egészségére tekintettel kell lenni, és az összeállítandó építési bizottságnak és igazgatóságnak mindent pontosan meg kell vizsgálnia és úgy megadnia, hogy ne legyen szükség ma vagy holnap ismét új berendezésekre, vagy költséges változtatásokat végezni. 6. magyarázat. Az utcákat országútszerűen magasítani, kövezni és mindkét oldalon akácfa, hársfa, eperfa és gesztenyefasorral szegélyezni kell, a hólé és esővíz gyors levezetésére föld felett és föld alatt vízvezetékkel és csatornákkal ellátni. E csatornák fenntartására minden háztulajdonos évenként 10, a külvárosban 5 Ft-ot fizet, ami mindjárt az építési pénztárba kerül, s így az építési alap évrőlévre gyarapszik. 587