A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ötvös János: Híres botanikusok művei a debreceni Kollégiumi Nagykönyvtárban

kintélyes része (12 — 27 könyv) növénytannal is foglalkozik — mintegy 1000 növényt sorol fel. Bámulatos szorgalommal gyűjtött össze minden adatot, különösen a gyógynövényekkel kapcsolatban. Művét az egész középkorban szívesen használták s idők folyamán számtalan kiadást ért meg. PLINIUS: Históriae naturalis libri XXXII. Venetiae, 1469. Editio princeps s három hónap alatt csak 100 készült belőle. Európában a Kollégiumi Könyvtár példányán kívül még Bécsben, Párizsban és Ravennában található egy-egy példánya — az európai példányokon kívül Amerikában 3 ismeretes belőle. A mi példányunk teljesen ép s 1873-ban a bécsi világkiállításon szerepelt. G 18. PLINIUS: U. a. Veneciae, 1472. Ez már harmadik kiadása s arról nevezetes, hogy először hoz fejezetekre való tagolást. A híres Jenson egyik nyomtatványa. G 19. PLINIUS: U. a. Basileae, 1525. A könyvet Erasmus korrigálta s Holbein művészi iniciáléi díszítik. G 36. 2. Középkor A népvándorlás után kialakuló új Európában szerzetesek művelték az orvosi növénytant. Ugyanis a kolostorok mellett kórházak is voltak s a betegeket növényekből készült orvossággal gyógyították. A növények felismerésére útmutató segédeszközül Dioszkoridész és Plinius művét használták: ezeket másolgatták, kivonatolgatták. A könyvtár állományában található egy ilyen kézzel írt növénytani mű. Codex manuscriptus idiomatae germanico cum iconibus plantarum. XIV. századi eredetű. A kódex anyaga különösen finom pergamen. A szép fekete szövegből megkapóan emelkednek ki a színes képek. A középkori botanika tudományos fellendülését az araboknak köszönheti. Arab közvetítéssel ismét életrekelt az elfelejtett Dioszkoridész, kibővítve egy csomó arab ismerettel. Különösen nagyhatású az európai botanikára Avicenna (980—1037) híres arab orvos és Ibn Baitar (1197—1248) munkássága. Az arab hatás képviselői közül nevezetesebbek Albertus Magnus (1193— 1280) és Arnoldo de Villanova (1238—1311), akik orvosi növénytant írtak. ALBERTUS MAGNUS: Das Buch der haimligkeyten

... und tugenden der Kreüter. Nürnberg, 1537. ALBERTUS MAGNUS: Drei Bücher. Von wunder natürlichen Wirkungen der Kreuter. Nürnberg, 1537. Q 1905 с ARNOLDO de VILLANOVA: Herbarium. Veneciae, 1509. Képekkel díszítve. P 476. A középkori botanikát általában a fantázia, mintsem a természetszemlélet uralta. A fantáziadús botanikát képviselték a divatos „Hortus sanitatis" című növénytanok. 20 Déri Múzeum Évkönyve 305