A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ötvös János: Híres botanikusok művei a debreceni Kollégiumi Nagykönyvtárban

3. XVI. század A XVI. századot régi hiedelmek rombadőlése és egy új világ születése jellemzi tudományos, politikai, egyházi és társadalmi téren egyaránt. A tudományos újjászületésből a növénytan is kivette részét. A tapogatózva induló botanikusok még a régi tekintélyekre támaszkodtak, munkájuk közben azonban észrevették, hogy sem Theophrasztosz sem Dioszkoridész leírásai nem illenek pl. Németország, Hollandia vagy Olaszország növényeire. Ez a felfedezés arra késztette a tudósokat, hogy szakítsanak a klasszikus tekintélyekkel és maguk készítsenek új leírásokat. így születtek meg a XVI. századi herbáriumok (Kreuterbuchok), amelyekből annak ellenére is, hogy leírásaik sokszor hiányosak, csodálatos friss természetszemlélet árad. Ezt a frisseséget még növelik a művészi metszetek, melyek az egyes növények természethű képét adják. Az új szellemű botanika első munkása Otto Brunfels (1488 —1534). Növénytanában 240 növényt írt le. Munkája még Dioszkoridész hatása alatt van, képei azonban már természetesek, szinte művészi hatásúak. BRUNFELS: Herbarium vivae eicones ad naturae imitationem. . . Argentorati, 1532. Képeit Hans Weyditz készítette. Q 83. Hieronymus Bock (1498—1554) művében 567 növényt ismertetett s először ő próbálta meg a növényt szavakkal úgy leírni, hogy ábra nélkül is felismerhető legyen. Leíráson kívül a növények rokonságával is foglalkozott. BOCK: Kreüter-Buch. Strassburg, 1560. Az illusztrációkat Kandel metszette. P 34. BOCK: U. a. Strassburg, 1565. P 172 kk. Petrus Matthiolus (1501 —1577) olasz orvos és botanikus Dioszkoridész kommentálója. Művében 1200 növényt ismertetett. Működése, gondos és pontos munkája ellenére is, a fejlődésben megállást jelentett. MATTHIOLUS: Opera quae extant omnia, hoc est commentarii in VI libros Pedacii Dioscoridis. Basileae, 1598. Q 14. Valerius Cordus (1515 —1544) figyelt fel először arra, hogy Dioszkoridész leírásai nem illenek sem hazája, sem Olaszország növényeire — így tehát nem használhatók. A klasszikus tekintélyektől függetlenített növénytannak ő az első munkása. Ugyancsak ő figyelte meg egyes növények különös mozgását — napkeltekor viráguk kinyílik, napnyugtával pedig bezáródik. CORDUS: Annotationes in Pedacii Dioscoridis. . . de medica materia libros V. Argentorati, 1561. Q 89. Jacobus Theodorus (1515 —1590) orvosi növénytanát előre elkészített séma szerint írta: ismerteti a növényt, virágzási idejét, nevét görögül, latinul, németül, franciául stb., majd kifejti orvosi hasznát s végül recepteket közöl betegségek ellen. THEODORUS: Neu vollkommen Kräter-Buch. Basel, 1731. 1—2 vol. Ez a kései kiadás is azt mutatja, hogy mennyire elterjedt mű volt. P 11. A rendszerezés első komoly munkása Conrad Gesner (1516—1565) svájci természettudós. Növénytanában a leíráson kívül, külső hasonlóságok alapján (virág és termés) rendszert is alkotott. 0 alakította ki a „faj" fogalmát. Művét jóval halála után adta ki Schmiedel 1751-ben, ekkor már sajnos elvesztette újszerűségét. GESNER: De raris admirandis herbis. 2. editio. Hafniae, 1669. P 813. GESNER: Opera botanica. Nunc primuminlucem edidit С. Schmiedel. Norimbergae, 1751. Seligmann gyönyörű metszeteivel P 3. 306