A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Lengyel Imre: Wilh. Egger pinxit 1825 – A Lilla arckép festőjéről

3. kép. Egger: Váradi Szabó János arcképe. hozzá csak Contourban vannak dolgozva. Ezek az én Köteteim Gróf Desőffy József által egyszer Zsolczán e vagy Golopon is voltak. A' text elbeszélli a' Szobor (statua) vagy festés felől, hogy azt ki dolgozta, hol találtatott az újabb időkben, ha tudniillik a' Státua régi, miben excellált a Mívész (Künstler); miben állott gyengéje, megtévedése, mikor született és mikor holt-meg. — A' könyveket Gróf D. J. Úrtól visszakaptam; azután vesztek-el. — Winkelmannak Geschichte der Kunstja, két Quartban Bécsben nyomtattattak-ki, és Antiquarius Binznél igen olcsón találtathatók. Én talán 5 fton vettem 1795. Budán lakattatomban. Ez a' Munka az a' Festés és Faragás tudományában, a' mi Montesquieu' Munkája volt a' Politikában: prolis sine matre creata. — A' Füssly Lexikon der Künstler pedig a' czélra legjobb; de ezt nem bírom; Binznél sokszor kerestem, 's nem volt. Nekem eggyujjnyi vastagságú Lexiconkám van. Bírtam Ramdohrnak Munkáját is a' Rómában találtatható festések és faragások felől, 's ez is oda van. Minthogy ezen munka egy pár kötet és kép mellette nincs, nem fogja megterhelni az Egger Úr erszényét. Én e' részben is azt szoktam mondani a' mit az Aestheticai tárgyak és a' Philologiaiak felől: Ne sok theoreticust, de sok remekek nézellését, olvasását, még pedig poetai ízléssel közelítvén ezekhez." 263