A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon

ban és jó egészséggel érjék el." Süteménnyel és pénzzel ajándékozták meg a részt­vevőket. 33 Minszki területről a kecskés szokásnak a következő variánsát jegyez­ték fel. A kecskét alakító személy fejére sapkát húznak, amihez vesszőből vagy szalmából készített szarvakat erősítenek. A kecske elválaszthatatlan útitársa az öreg, a dzed. Ez rongyos ruhában van, arcára nyírfakéregből készült maszkot tesz. A dzed vidám beszéddel szórakoztatja a gazdát, hamuval kínálja dohány helyett stb. A kecske az ének dallamára forgolódik. Valaki megüti a szarvát és a kecske elterül. Egy idő multán, amikor azt éneklik, hogy „egészségesen felkelt", a kecske felugrik, meghajol a gazda előtt és táncolni kezd. 34 Az énekszövegek egyes variánsokban nem kapcsolódnak konkrétan az ünnephez. Termékenység­varázslattal, agrárrítussal áll összefüggésben a következő dalszöveg: Ahol a kecske jár, Ott a gabona terem, Ahol a kecske farka, Ott a gabona bokrosán van, Ahol a kecske lába, Ott a gabona kupacban van, Ahol a kecske szarva, Ott a gabona kazalban van? b Ebben a dalban a szokás funkcionális kérdéseire részben feleletet kapunk. Azok a változatok, amelyekben ehhez hasonló ének fordul elő, föltétlenül az archaikus réteghez tartoznak. A szokás különböző rétegződésével, funkcionális alakulásával jelen alkalommal nem foglalkozom. Az idetartozó kérdések rend­kívül bonyolultak és ezekkel kapcsolatban Mannhardt W. óta az európai nép­rajzi irodalomban a legkülönbözőbb magyarázatokat találjuk. 36 Az eddigi példák meggyőzhettek bennünket a hajdúdorogi, a bánáti szerb és az ukrán, valamint a fehérorosz kecskés szokás nagyfokú hasonlóságáról. Azon­ban a hasonlóság, az azonosság nem jelent feltétlenül kapcsolatot. Mielőtt a kér­déseket összefoglalnánk, szükséges röviden utalnunk az idevonatkozó román hagyományra is, tekintettel a román befolyás lehetőségére. A román kecskés szokással kapcsolatban olyan bőséges feljegyzés áll rendel­kezésünkre, hogy annak feldolgozása jelen cikk keretében nem lehetséges. Ez nem is célunk. Csupán az összehasonlításhoz legfontosabb mozzanatokat említ­jük meg. A szokás állatmaszkos szereplőjének neve általában turca, curka vagy capra. A szokás bemutatásának időpontja szinte kizárólag karácsony és újév ünnepe. Más időponttal kapcsolatban a szokáskomplexum egészét illetően teljesen fi­gyelmen kívül hagyható szórványos példák vannak. A íur/ea-maszk többségében megegyezik a fentebb ismertetett kecskefejek­kel. Fából van faragva. Szarvait különböző színű szalagokkal díszítik. Csengőt is erősítenek a fejre. Az alsó állkapocs zsineggel mozgatható. A fej egy nyélre van erősítve. A nyakrészhez különféle szőnyeget, lepedőfélét erősítenek, amely alá bebúvik a iurca-maszkot vivő férfi. Ez a botra támaszkodik. A turca játék, tánc közben négylábúnak látszik, azaz igyekszik utánozni az állatot. A íurca-játék résztvevői különböző colinda dalokat énekelnek, 37 a turca a jelenlevők szórakoztatására táncol. A pénzadományt a turca a szájával veszi fel a földről vagy az asztalról. Ez elég nehéz művelet és sok vidám jelenetre nyújt alkalmat. Egyes változatokban a turca-t „lelövik" és „meghal". A szokásban résztvevők a kapott adományokból közös mulatságot rendeznek. 38 234

Next

/
Thumbnails
Contents