A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

igényeket kereken meg kell tagadni." Ha netalán más hatóság kapna engedélyt az illetékes katonai parancsnokságtól, abban az esetben is csupán „majd másnap lesz kiutalható a szükséges létszám."

47 1945 januárban, a gazdasági helyzettel és a termelőmunka lehetőségeinek viszonylagosan kedvezőbb alakulásával párhuzamosan mindinkább előtérbe került a közmunka megváltásának lehetősége. Biharnagybajomban a „Demokrata Népfront Választmánya" hosszas vita után a pénzben megváltható közmunkakötelezettségre tett javaslatot. E javaslat általában a község egészére kiterjedő összeget vett figyelembe, emiatt megvalósítása elsősorban a szegényebb rétegek számára kedvezőtlen lett volna. Az alispán január 17-én oly értelemben foglalt állást, hogy „a megváltási díj csak személy után állapítható meg, a földbirtok után kivetni nem lehet, mivel a közmunka személyi kötelezettség. . . Egy ember csak két kézzel tud még akkor is dolgozni, ha a vagyona háromszor akkora, mint a szomszédjáé."

48 Még tovább ment Fúrta község javaslata, amikor azt kívánta, hogy naponként egy-egy pengővel lehessen megváltani a közmunkát; ezen fölül „a vagyonos egyének önkéntes hozzájárulás", valamint túlfizetés címén többletet adhatnak; az 5 kh-n felüli birtokosok 10 napra kötelezhetők, ha a napi megváltási díjat nem fizetik ki. Ezt a febr. 19-én kelt tervezetet az alispán márc. 8-án jóváhagyta.

49 A közmunka ilyen módon tehát szabályozást nyert, de ez természetszerűleg nem oldotta meg a mezőgazdasági munkásellátás nehézségeit 1944/45 telén. Munkások hiányában a gépi felszerelés pótolhatta volna az elmaradt feladatok elvégzését, de a géppark lehetetlenül kicsiny volt, s nem is lehetett másként a háború után. Márc. 22-én pl. az egész Biharban 13 db gőzeke volt, ehhez 325 vagon szénre, 52 q kenőolajra, 32 q hengerolajra, 13 q zsírra lett volna szükség. De mindez hiányzott.

50 * * * A háború befejezése után és a téli-tavaszi hónapokban az állattenyésztés sem volt kedvezőbb helyzetben. 1944 nov. 6-án a (nagyváradi) alispán statisztikai tájékoztatást kért az állatállományról, takarmánykészletről.

51 További felmérések folytak később is, de már az állategészségügyi szolgálat személyzeti állományára is kiterjedően. Ezeken túlmenően a 30033/1945 F. M. sz. rendelet „a tenyésztésre alkalmas állatok vágási tilalmát" mondotta ki, amelyhez később a közellátásügyi miniszter is hozzájárult. De ezt megelőzően a megyei gazdasági felügyelő már január 2-án intézkedett az apaállatok védelméről.

52 * * * A közellátás helyzetén a földművelés minőségi munkájának szélesebbkörű megszervezésén túlmenően igyekeztek javítani a kcrtgazdálkodás támagatásával. 1945 január 23-án a Közellátásügyi Minisztérium felhívta a kormánybiztosok figyelmét, hogy „konyhakertek létesítése céljából" szakbizottságok alakítandók, összeírandók az igényjogosultak, akik részére a 10009/1945 K. M. sz. rendelet előírásainak megfelelően konyhakerti telkeket kell biztosítani. Megállapította e rendelet, hogy „nem földbirtokpolitikai, csupán közellátási érdekeket biztosító célja van" az intézkedésnek, emiatt a parcellák kihasításánál vagy köztulajdonban levő, vagy elhagyott, esetleg önként felajánlott területeket kell igénybe venni.

53 * * * 208