A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

A dohánytermelés fontos közellátási és elsősorban pénzügyi érdekeket szolgált. Ez indokolta, hogy a megyei hatóság még a kérdés központi szabályozása előtt igyekezett megoldást találni. 1944 dec. 3-án a derecskéi pénzügyőri biztosi kerület vezetője az 1944. évi dohánytermelés beszállítását javasolta a főispánnak azzal, hogy a helyi és nagylétai járásban együtt 123 korábbi dohánytermelő birtokában van a termés legalább 20—30%-a. A vármegyei számvevőség december 9-én kapott utasítást e feladat megoldására a főispántól.

54 Később a 40/1945 P.M.sz. rendelet arról intézkedett, hogy az elöljáróságok haladéktalanul figyelmeztessék a volt dohánytermelőket az 1944. évi arányok szerint kötelező további termelésre; e kötelezettség alól csak az kaphat felmentést, aki „a szükséges épületeit elvesztette."

55 „A Zsadányi Földmunkás és Törpebirtokosok Szakszervezete" mint új szervezet és a közösségi gazdálkodás egyik első hírnöke önállóan kért a főispántól dohánytermelési engedélyt.

56 Hasonló kollektív művelési igénnyel találkozunk másutt is a kert- és gyümölcsgazdálkodás területén, különösen a földreform-rendelet megjelenése előtti időben. Febr. 19-én a berettyószentmártoni képviselőtestület határozatilag kiadta egy igénylőnek a Lőcsey és Magyar-féle kertgazdaság bérletét. E határozatot a berettyószentmártoni „Földmunkások Szakszervezet" megfellebbezte és a maga számára kérte a gyümölcsös haszonbérletét március 10-én azzal, hogy a gazdálkodást „szövetkezeti alapon" kívánják folytatni, mintegy 150 család megélhetésének biztosítására. A gazdasági felügyelő javaslatára az alispán márc. 20-án a bérletet a magántermelő javára ítélte azzal, hogy a földreformrendelet a bérleteket nem érintette.

57 * * * Az erdőgazdálkodás terén egészen rendkívüli volt a helyzet a felszabadulás után. A termelés már korán megindult, de nem a korábbi ütemtervnek megfelelően, hanem önkényesen, az 1944/45. telén igényelt famennyiséghez igazodva. Emiatt erdőpusztítás, falopás, jogtalan kitermelés szinte napirenden voltak s ezeket alig lehetett meggátolni. A fakitermelésnek inkább gátat kellett vetni, mint azt elősegíteni; az erdőgazdálkodás jogszerű szabályozása és a fahasználat törvényes előírásainak biztosítása: ez volt a legdöntőbb, megvalósításra váró kötelezettség. Tovább nehezítette az amúgy is tarthatatlan helyzetet az a körülmény, hogy az erdőgazdasági szervek hetekig nem működtek, s az önkormányzat nem rendelkezett olyan üzemtervekkel, amelyek rendes fakitermelésre adhattak volna útmutatást.

58 * * * A felszabadulás után meginduló gazdasági szervezőmunka egyik lényeges problémája az volt, hogyan sikerül a mezőgazdaság megszervezése mellett az ipari és kereskedelmi tevékenység helyreállítása, majd továbbfejlesztése. A munkásosztály és parasztság demokratikus diktatúrájának kezdetekor olyan forradalmi átalakulás zajlott le, amely nyilvánvalóan a korábbi termelési viszonyok között fejlesztette tovább az életet; a tőkés termelés azonnali felszámolására nem volt lehetőség, de lazítása folyamatosan és szinte hónapról hónapra tartó szívós gazdaságpolitikai tudatossággal következett be.

59 A parasztság a földet kívánta, ez pedig új viszonyok kialakítását követelte; a munkásosztály termelni akart, de ehhez az üzemeket helyre kellett állítani; a kisiparos — a községi viszonylatban ezekről van elsősorban szó az ipari termelés terén — munkapadot és nyersanyagot keresett. Mindegyik termelő rétegnek érdeke volt a termelés megindítása, mert anélkül saját életkörülményeinek kedvezőbb megváltoztatása 14 Déri Múzeum Évkönyve 209