A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

lési bizottságok révén. Már régen működött megyénkben és a felszabadult országrészek más területein is a termelési bizottság, amikor 1945. febr. 18-án megjelent a 30 000/1945 F. M. sz. rendelet e kérdésben. Az élet megelőzte a rendeleteket és a tömegek politikai célokat is kereső szeme meglátta a rendelet kiadása előtt is az új gazdasági követelményeket . Biharban a megyei Gazdasági Felügyelő febr. 1-én rendelkezett a termelési bizottságok megszervezéséről. A községek folyamatosan tettek jelentést azok összetételéről és a munkák megkezdéséről.

30 Bihartordán pl. a községet 7 körzetre osztották be és minden körzet élén a termelési bizottság egy-egy tagja állott.

31 Jól jellemezte az élet megindulásának és az új élet kibontakozásának távlatait 1945 ápr. 21-én a megyei Nemzeti Bizottság, amikor a parasztokat és munkásokat termelő munkára hívta azzal, hogy „ha mi nem építjük fel ezt az országot, akkor mások soha nem építenek rajta egy jottányit sem".

32 A termelési bizottságokat a társadalom legforradalmibb elemei, az egyes községek leghaladóbb dolgozó parasztjai ellenőrizték és ha szükséges volt, annak tagjait kicserélték. Ez történt Komádiban ápr. 3-án,

33 amikor a MKP javaslatára a Nemzeti Bizottság új tagokat választott. A termelés 1944. évi őszi munkálatainak megszervezése idején már nemcsak az állami és önkormányzati szervek gondoltak a legdöntőbb feltételre: a vetőmag előteremtésére, hanem e kérdéssel a községek is többször foglalkoztak. Fúrta község nov. 27-én kérte a főispánt, hogy a lefoglalt vetőmag felszabadítására tegye meg a szükséges lépéseket, továbbá, hogy „a hadsereg által le nem foglalt búzából a megművelt és megművelendő területek vetőmagszükségletét az igénylőkkel való megállapodás útján utalja ki. . . "

34 A termelés biztosítását nemcsak a vetőmaghiány, hanem az erőgépállomány alacsony volta is nehezítette. A F. M. részére 1945 márc. 2-án készített kimutatás szerint az alábbi volt a helyzet: „A tavaszi vetőmagszükséglet búza 103 730 q, hiány 47 165 q; tengeri 27 650 q, hiány nincs; takarmányszükséglet 16 047 q, hiány 5513 q. Üzemképes traktor 145 db, benzinszükséglet 5625 q, BB olaj 225 q, С olaj 15 q, petróleum 12 q, kenőzsír 30 kg."

35 A mezőgazdasági termelés alakulásának szubjektív tényezői: a mezőgazdasági munkások, a felszabadulást követő hónapokban bizonytalan körülmények között éltek. Nagyon sok olyan agrárproletár, uradalmi cseléd volt a megyében, aki az elmenekült földesúrtól semmiféle bért nem kapott és helyzete azonos volt a kétségbeejtő nyomorral. Ez a nyomor természetszerűleg romboló hatást gyakorolt a munkaerkölcsre is. Nem a forradalom erőinek tömörítéséhez járult hozzá, hanem inkább gátolta az élet normális kiépítésének menetét. 1944 nov. 27-én a főispán arról intézkedett, hogy a pernyéspusztai gazdaság hónapos napszámosai részére a biharnagybajomi főszolgabíró fizettesse ki a béreket. A főszolgabíró december 23-án jelentette, hogy „a nagyrábéi pernyési gazdaságban dolgozó csökmői munkások bérét" nem fizetheti ki, miután „a gazdaság felelős vezetői mind elmenekültek". A továbbiakban beszámol arról, hogy a járás más gazdaságaiban is hasonló a helyzet: „a cselédség fizetés hijján elszéledőben van"; a magtárak zár alatt állnak, melyeknek feloldására közbenjárást kér.

36 A munkaproblémákon kívánt segíteni az Iparügyi Minisztérium 50026/1945. sz. jan. 20-án kiadott rendelete, amely a 78/1945 sz. kormányrendeletre utalva „Munkabérrendezd Bizottságok'''' megszervezését írta elő. Jan. és febr. folyamán megyénkben is megalakultak e bizottságok elsősorban munkásokból és kisiparo205