A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)
Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)
A kormány megalakulása után még céltudatosabbá vált a tavaszi munkák előkészítése. Az alispán 1945 jan. 30-án utasította a gazd. felügyelőt annak felmérésére, hogy mennyi a vetőmagszükséglet, milyen birtokok vannak zár alatt, amelyeknek kívánatos a feloldása és hogyan lehetne részben a korábbi termést betakarítani, részben az új munkákat megindítani. 23 Február 1-én a vm. gazdasági felügyelő a községekben a termelési bizottságok megalakításáról intézkedett; ugyanakkor azt is elrendelte, hogy egyes földterületeket az elöljáróságok művelésre adjanak ki ,,a nyomásos rendszer mellett történő megművelésre". 24 A megye 337 000 kh nyilvántartott szántóterületéből 1945 márc. 12-én mindössze 21 000 kh — 6,2% — volt megművelve és a további munkálatokhoz csak 17 000 szarvasmarha, 145 traktor állt rendelkezésre. 25 Elgondolható, hogy ezek után milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a tavasz folyamán. Az 1944. év őszén termett készletek egy része katonai célokból zár alá került, más részét a főispán 1944 nov. 26-án számbavétette. E szabad forgalmúnak tekinthető készlet nagyon kis mennyiségre rúgott. Ezek szerint az 1944/1945. gazdasági év őszén a bevetett terület 16 280 kh, vagyis az ossz szántóterület 4,8 %-a volt. A felmérést a későbbiek folyamán folytatták s megállapították, hogy 1945 tavaszán 130 275 kh, azaz 38,6% a bevetett föld aránya. De még a július 12-i jelentés szerint is 28 209 kh, vagyis 8,4% föld volt szántatlan, vetetlen pedig 31 311 kh, azaz 9,3%. Ezek a számok bizonyítják legjobban, mily nehézségeket kellett leküzdeni rövid nyolc hónap alatt ! 26 De a statisztikai adatok a lemaradás feltárása mellett egyúttal arra is fényt derítenek, mily nagy volt a különbség a háborús helyzetet jelentő őszi munkálatok, valamint az élet megindulásának lendületét jelző tavaszi munkák eredményei között. A késő őszkor bekövetkezett viszonylagos konszolidáció számbavette a termelés adottságait és felmérhetetlen erőfeszítések után mégiscsak elősegítette a kibontakozást, amelynek igazi motorja a földreform végrehajtása lett. A megművelt föld területe arányához hasonlóan alakult a termények betakarítása is. A Cséffa-nagyszalontai járásban március 18-án 13 845 elcsépeletlen búzakereszt állott a szérűkben, vagy a határokon. A búzához 1506 kereszt árpa és 1220 kereszt zab járult. A tengerit március 15-én törték le véglegesen, annak egy része tehát a földön telelt át. 27 Szemben Békés, Csanád, Szabolcs, Szatmár megyékkel, ahol a bevetett terület 50—60%-os volt, 28 Bihar megyében kedvezőtlenebb képet mutatott a betakarítás. A földművelés különböző ágazatainak megszervezése nemcsak állami úton, hanem a társadalom haladó erőinek mozgósításával, a paraszti öntevékenység radikális hangulatára támaszkodva társadalmi eszközökkel is megtörtént. Az állami és társadalmi cselekvés vonalai sokszor párhuzamosan haladtak egymás mellett, de többször egybefonódtak. Mint másutt, itt is állami feladatokat oldottak meg a társadalom kialakuló osztályszervezetei. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara febr. 1-én előterjesztette a Földművelésügyi Miniszternek a mezőgazdasági dolgozók munkafegyelmére vonatkozó észrevételeit. „Teljes meglazulás"-ról számolt be. Ilyen jelenség valóban fennállott s ennek megszüntetése bizonyos intézkedéseket követelt, amelyek részben később kormányrendelet formájában jelentek meg. 29 Ez a jelentés azonban figyelmen kívül hagyta a forradalmi erők szervező és alkotó képességét, s a paraszti tömegek lelkesedését, földszeretetét, amely a földreform után sokkal hatékonyabb mozgató erőnek bizonyult, mint számos intézkedés. Ilyen forradalmi jellegű szervezet és társadalmi erőösszefogás született meg általában a kommunisták és parasztpártiak kezdeményezésére a községi terme204
