A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

Már szó volt arról, hogy a tényleges viszonyok megismerésének egyik legdöntőbb problémája a számbavétel volt. Talán az első lépcsőnek ezt kellene tekintenünk.

17 A köznyugalom biztosítására a számbavétellel párhuzamosan az első döntő lépéseket maga a szovjet parancsnokság tette meg. Több más mellett „A Derecskéi Járás Katonai Parancsnoka" 1944 nov. 27-én kiadta az „1. sz. Parancsát-" amely „a normális élet és rend fenntartása érdekében" különböző intézkedéseket tett. Ezek között a polgári hatóság korlátozás nélküli működésének biztosítását, a kereskedelmi üzlethálózat megszervezését, az ipari termelés megindítását kívánta.

18 Az általános helyzet és a politikai légkör átmeneti nyugalmának biztosítása után megindulhattak a különböző feladatok ellátására irányuló lépések. A gazdasági erők szervezettebb összefogása érdekében az adóbegyűjtés lényeges mozzanatként jelentkezett. Az 1944 novemberében kiadott közigazgatási rendeletek között döntő jelentőségre emelkedett a számvevőség utasítása a földadó behajtásáról; e rendelet azt is engedélyezte, hogy „a lakosság pénztelensége, sajnos, általános jellegű" lévén, a pénz hiányában „a természetbeni felajánlást is" el kell fogadni.

19 Az Ideiglenes Kormány megválasztása után a pénzügyminiszter első teendői között hasonlóan az adóbehajtás szerepelt; egyes járások eredményes munkát végeztek ebben az irányban, s ezek sorában első helyen a berettyóújfalui Adóhivatal állott, melynek illetékessége akkor az egész megye területére kiterjedt. A községi igazgatás főhatóságaként a belügyminiszter azt is elrendelte, hogy a községek az 1944. év gazdálkodási keretei között készítsék el költségvetéseiket, előírva, hogy „az államot illető bevételeket semmilyen célra felhasználni nem szabad".

20 A felmerült állami kiadások fedezetét átmenetileg vagy a községek vagy a megye biztosították. Ezek az intézkedések hozzájárultak a megye és a községek pénzügyi fedezetének megszervezéséhez s ezzel a gazdasági élet kialakulásához. A pénzügyi nehézségek szorosan összefüggtek a mezőgazdaság állapotával. A földművelés teendőinek megszervezése a felszabadulással egyidejűleg vált sürgős feladattá. A termelés első menetét nagy mértékben akadályozta az a tény, hogy hiányoztak az igásállatok, elpusztult a géppark nagy része, járhatatlanok voltak az utak, hullákkal borítva káros fertőző gócokat hordoztak a szántók, mezők, rétek.

21 Mindezeket a nehézségeket fokozta az a körülmény, hogy az első hetekben, 1944. október—november napjaiban, még az új adatok sem voltak ismeretesek. A legkorábbi összeírás 1944. nov. 24 — dec. 20. között készült s ennek összesítése az alábbi adatokat tárja fel: összes szántóterület 337 046 kh; összes lakosság 167 461 fő; vagyonos 136 575 személy (akinek van valamilyen termelőeszköze); nincstelen 30 886; munkaképes férfi 27 840 fő; igásállat (párban) 7 222; szántógép 110, ebből 24 db traktor javításra szorul.

22 Bármennyire is helytelen kategóriákat állapított meg e felmérés, mindenképpen elősegítette a helyesebb tervek kialakítását, melyek biztosítani kívánták a tavaszi vetőmagot akár jarovizálás útján is, vagy a földművelést még a hó leeste előtt. Kormány nélkül a helyi hatalom intézkedése volt az egyetlen tömegeket összefogó erő s ezt az erőt kellett irányítania a kommunista főispánnak, közvetve a gazdasági felügyelőnek, mint végrehajtó megyei funkcionáriusnak. 203