A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

A kastélyok állapotát a jelentések nem tüntették fel. (Geszt, Nagykereki.) Az adatok 1944 dec.—1945 márc. folyamán kerültek összeállításra. Számbavették az elmenekült személyeket; nyilvántartást vezettek a hazatérőkről; zár alá helyezték a visszamaradt magánvagyont, ha azt a háború nem semmisítette meg; védekeztek a fasiszta magatartásukról közismert egyének ismételt letelepedése ellen. Általában: az erők felmérése, a helyes gazdasági és társadalmi mérleg megállapítása volt a legdöntőbb cél és egyben eszköz az újraszerveződő munka kezdetén.

15 A gazdasági újjáépítés kezdetei A közigazgatás megindulása Bihar megyében, mint az ország egyik legkorábban felszabadult területén együttjárt a gazdasági élet szervezeti formáinak kezdeti kialakításával. A háború után kibontakozó gazdasági élet megteremtésében, a lerombolt ország és megye helyzetében — az objektív törvényekkel összhangban — a kezdeményező szerep az új, a forradalmi erők, az államhatalom oldaláról indult ki. Mindenki előtt világos, hogy a felszabadult országrészeken az élet eleinte a régi keretek között indult meg, minthogy új gazdasági formák kialakítására azonnal nem volt lehetőség, sőt hosszú időn keresztül ilyennel nem is lehetett számolni. Bihar megye alispánjának 1946 márc. 20-án írt visszapillantó beszámolója megállapította, hogy „1944. november havában kezdődött meg Csonka Bihar vármegye új élete". Elmondotta, hogy a proletárforradalomnak 1919-ben történt leverése után az uralkodó osztály „hiven kiszolgálta az elmúlt idők fasiszta rezsimjeit".

16 A megindulás pillanatában a legsürgősebb tennivaló: a megyei központ és a községek közötti kapcsolat megteremtése, a különböző mezőgazdasági területek állományának összeírása, a pénzügyi helyzet számbavétele, a közellátás, az egészségügyi és szociális intézmények munkájának megszervezése, a közlekedés eszközeinek működésbe állítása stb. volt. Ilyen nyomokon kezdett kibontakozni az élet gazdasági alapja, melynek első írásos emlékei 1944 nov. 6-ához fűződnek. Nehéz felelni arra a kérdésre, vajon az élet megindulásának folyamata milyen mértékben haladt a kapitalizmus korábbi medrében, és mennyiben tükrözte az ország új arculatának kirajzolódó vonásait. Véleményünk szerint ezek a problémák gyakorlatilag egyáltalán nem váltak el és éles szembeállításuk elméletileg sem indokolt. Csak merev sémák esetében volnának meghúzhatok a pontos szakadékok, mert az események egymásba fonódtak s az eredmények egymással párhuzamosan születtek meg. A történések menetében olyan tényezők ellentmondó áramlása figyelhető meg, amelyeknek egy része a múltra utal, másrésze viszont új vonásokra s ezek már a jövő: a népidemokratikus gazdasági rend irányában jelzik a fejlődést. Ennek a kettősségnek organikus egysége a felszabadulás első pillanatától kezdődően állandóan érvényesült. A politikai élet megszervezésének kérdéseit másik tanulmányunk elemzi. De e helyen is hangsúlyozni kell, hogy a megye parasztságának öntevékeny kezdeményezése és a megszervezett megyei irányító hatalom együttes hatása teremtették meg azt az alapot, amelyen az élet kezdett kibontakozni. * # * 202