A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

26 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 114/1865. — A színészarcképek balról jobbra: Szerdahelyi József (1804-1851), Megyery Károly (1797-1842), Fáncsy Lajos (1809-1854), Kántorné Anna (1791 — 1854), id. Lendvai Márton (1807 — 1858), Szentpéteri Zsigmond (1798 — 1858) és Udvarhelyi Miklós (1790 — 1864). 27 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 6027 —1865. — Minthogy a díszítő-festő munkáknál is a benyújtott tervtől eltérő, igényesebb kivitelt kívántak, a páholymellvédek aranyozásáért 600 Ft, az udvari páholy díszesebb kiviteléért 130 Ft és egyéb díszítésekért 300 Ft felülfizetést ajánlott meg és fizetett ki a tanács. 28 DÁL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 7754/865. 29 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 7743/865. — Schlick a kapott megbízás alapján elkészítette a kerítés és lámpák vasöntvényeit és a 4386 fontnyi súlyú szállítmányt 1865. október 2-án „vaspályán" szállította le. Az előre elhelyezett kőlábazatra felállították a 4 díszes gázlámpát és kerítést a feljáratokhoz vezető nehéz öntöttvas láncokkal együtt. A színház megnyitásakor teljesen készen állottak. 30 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 7425/1865. — A várossal 1865, november 2-án megejtett elszámolásából kitűnik, hogy az 1863. augusztus 15-re tervezett befejezésnek októberre való elhúzódása miatt a 4000 Ft tiszteletdíj felemelését nem kívánta, csak 1866-ig történt 15 esetbeni és az ezutáni 10 esetbeni budapesti útjait számolta fel 45 Ft-jával. Ezt a tanács meg is térítette. 31 DÁL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 6549/868. — Vecsey Imre 1865. szeptember 28-án — közvetlenül s színház megnyitása előtt — 20 300 Ft követeléssel állt a tanáccsal szemben, és hitelezőinek kielégítésére kénytelen 3300 Ft összegű váltótartozását a városnak felmondani. Sőt 1866. május 17-én amikoris a tanács Vecsey kérelmét tárgyalta, kénytelen megállapítani, hogy 19 043 Ft fennálló tartozására a házipénztár szűkös kerete miatt csak 5000 Ft-ot tudnak kifizetni. Az időközben felmerült pótmunkákkal együtt ekkor már a Vecsey által végzett építés költsége 118 070 Ft-ra rúgott. Kiegyenlítetlenül állott még az egyes iparosok és művészek utolsó részletfizetése is. A helytartótanács által 1862. szeptemberében engedélyezett 60 hold futóhomok elidegenedése után 1864-ben megérkezett a felhatalmazás további 550 hold eladására is. Ez évben és a következőben a város 87 részre felosztva adta el a területet. Vételárát részletekben fizették be. így a város is csak 1867. május végére tudott a színház építési költségeivel véglegesen elszámolni. A házipénztár vezetőjének jelentése szerint a színházi alapra az összes bevétel 1861. január 1-én illetve 1867. végén 231 479 Ft és 27 és fél krajcár volt, az összes kiadás 230 331 Ft 23 krajcár, tehát a színház alaptőkéje 1 148 Ft 4 és fél krajcárt tett ki. Ebből az elszámolásból kitűnik, hogy a 145 000 Ft értékű tervezett beruházástól eltérően az építési összköltség 230 000 Ft-ra emelkedett. így az összeg alig maradt alatta az Ybl Miklós első tervezete bekerülési költségének, melyet a tanács éppen magas volta miatt nem fogadott el. 32 DÁL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 597/1870. — A díszletraktár építésére a versenytárgyalást 1869. május 14-én tartották, s ott a 8511 10 forint kiáltási árra tett engedménye alapján 7000 Ft-os vállalt összeggel az építést Vecsey Imrével szemben Varga Ferenc debreceni építőmester nyerte. Mivel az engedmény nagy összegű volt, a város egy éves jótállási időt kötött ki, és előírta, hogy Varga kártalanítsa 50 forinttal Vecseyt, hiszen az már ennyit beruházott a toldaléképületre abban a biztos tudatban, hogy a kiviteleiést ő fogja elnyerni. A munkát Varga kifogástalanul végezte el, s az egy év lejártával a biztosítékként letett bankbetétet a tanács részére visszautalta. 33 DÁL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 18/1881. — A város főmérnöke a színház befogadóképességét az alábbiak szerint állapította meg: Páholy alsó 8 (4 személyes) 32 Páholy közép 14 56 Családi páholy 5 (6 személyes) 30 Felső páholy 14 56 Támlásszék 179 Alsó zártszék 131 Emeleti zártszék 75 Földszinti állóhely 20 Karzati állóhely 520 Összesen- 1299 Az állóhelyek száma természetesen csak becsült, ezek nem voltak számozva és időnként, ha közönségsikert arató darabot játszottak, a fent adott számokat a nézők száma jóval meghaladta. A tuzrendészeti bizottság feljegyzésében lehet olyan figyelmeztetést találni, hogy az állóhelyek túlzsúfoltsága nem engedhető meg. Ellenőrző gondoskodásuk az 1874-ben készült jegyzőkönyv szerint kiterjedt a villámhárítókra is. 191