A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

34 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 4776/1881. — Telegdi László színházi felügyelő a havonként rendszeresen tevékenykedő ellenőrző bizottság észrevétele alapján 1881. augusztus 23-án jelentést tett, hogy ,,a vasfüggöny helye még az építés alkalmával elkészíttetett, hanem itt az a fő kérdés, hogy miféle vasfüggönyt lehetne legcélszerűbben és legtöbb biztosítékot szolgáltatóan alkalmazni. Ilyen tűzfüggöny készül pléhből és dróthálózatból. Ilyen függöny Pesten csak a Népszínháznál van, azonban ez nagyon inpraktikabilis. Súlya 84 q, és olyan ritka a szövedéke, hogy a háló lyukain az ember ujja is belefér." Azt javasolta, hogy a vasfüggöny elkészíttetésére Bécsben célszerű lehetőséget keresni. Simonffy Imre polgármester az Arany Bika fogadó építéséhez szükséges kölcsön érdekében Bécsbe utazott, s a tanácstól kapott felhatalmazással a két legnagyobb bécsi színház: a Ring Theater és a Stadt-Theáter vasfüggönyeit megszemlélte, s viszszatérve Budapestre az Arany Bika tervezőjét Steindl Imre egyetemi tanárt bízta meg, hogy készítsen tervet és költségvetést megfelelő függöny elkészítésére, — a budapesti súlyos és nehézkes vasfüggönytől eltérően a bécsi minta szerint. A nagyösszegü beruházást a kormányhatósággal engedélyeztetni kellett, s a belügyminiszteri hozzájárulás csak 1883. február 6-án érkezett meg. Ekkor már a tanács megrendelte a vasfüggönyt Schlicknél, és az 1883. május 1-én fel is szerelte. A vasfüggöny beszerelésével a színpad felőli fahidat is kicserélték és helyette vashidat építettek be. Néhány hónappal azután, hogy Simonffy Bécsben járt és jelentésében megállapította a vasfüggönyről, hogy „Általában azon panasz merült fel ellenük, hogy kezelésük nehézkes, különösen veszélyes a helyiség, honnan vész idején lebocsátás eszközöltetik, minek oka az lehet, hogy nem gondolkoztak ez ideig Bécsben sem a vasfüggönyök nagy előnyéről", 1881. december 12-én szomorú hír érkezett: ,,f. hó 8-án este a' bécsi Ring színháznak történt leégése közben felmerült borzasztó szerencsétlenség alkalmából, mit részint az óvrend szabályok hiányossága, részint a szabályok meg nem tartása okozott — külön bizottság kiküldését javasolták a színház tűzrendészed szempontból történő felülvizsgálására, hogy a bécsi szomorú eset itt meg ne ismétlődjék. Egyben utasították a kijelölt bizottságot, hogy készítsen javaslatot ,,a közbiztonság érdekében még nélkülözhetetlen szükségletről, s a színházra vonatkozó rendszeres tűzrendőri szabályokról, feladata lévén ezen bizottságnak az is, hogy amit ne talán veszélyesnek talál, azonnal hárítsa el". 35 DÁL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 133/345 bkgy/1883. — A Belügyminiszter 1883március 1-én 13 906 szám alatt újabb, még szigorúbb felhívást bocsájtott ki a több helyen elő" fordult színházégésekre hivatkozással. E leiratát az aradi színház leégése következtében adta ki> és 14 napon belüli jelentést kért. Az utasításnak megfelelően már április 19-én letárgyalták a készülő tűzrendészed szabályrendelet tervezetet, mely 52 §-t tartalmazott. E tervezetet 133/245 bkgy. szám alatt 1883. július 12-én elfogadták, és ezzel létrejött a színház első tűzrendészed szabályrendelete. Az életbe lépett szabályrendelettel megállapították a kiadható állóhelyek számát, mely szerint karzati ülő vagy állóhely 320, maximum 350, földszinti támlásszék mögötti állóhely 70, sötét zártszék mögötti állóhely 115 lehetett. — Sötét zártszéknek hívták a páholyok alá eső ülőhelyeket. — A nézőtér első kialakítása alkalmával a bejárat és a közlekedő rész a középen vonult végig, és a támlásszékeket két oldalt helyezték el. 36 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 1887. febr. 28. jelentés. — és 1887-ben már azt állapította meg, hogy ,,a színpadi zsinórpadok oldalán levő ablakok keresztfái több helyen elkorhadtak" és kijavításukról kellett gondoskodni. Sőt februárban azt foglalták jelentésbe, hogy az igazgató nem fűti a színházat megfelelően, mert ,,a kemencék közül rendszeresen csak a színpad nyugati oldalán lévő fűttetik". 37 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 1887. június 22. jelentés. — A földszinti nézőtér átalakításáról a támlásszékek között két utat képeztek ki úgy, hogy a középen egy szélesebb támlásszék csoport helyezkedett el, míg két oldalt a páholyokhoz csatlakozóan két keskenyebb sáv húzódott végig. Az állóhelyek azonban továbbra is megmaradtak. 38 DAL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 1889 melléklete. — Az elgondolás megvalósítására a magántőke mozdult meg, és Horváth János debreceni építőmester egy nagyszabású nyári színpad tervét készítette el 1889 decemberében, melynek kivitelére megfelelő feltételek mellett Szikszay Gyula ajánlkozott. 39 DÁL: Városi Levéltár: Tanácsi iratok 10664/1892 és 12812/898. — Leszkai elődjétől a színházi felszerelést 6400 forintért vette át, és 4157 Ft-ot fizetett ki a színpadi villanyszerelésért. Ennek ellenére december 18-án a tanácshoz intézett levelében azt kéri, hogy az általa készített villany berendezést 2500 Ft-ért vegye át a város, és nem a kikötött 1500 Ft-os megváltási árért, mint azt korábban kikötötte. A kérelemnek a tanács helyt adott. Időközben kidolgozták a részletes „Helyhatósági Szabályrendeletéét a színházak tűzbiztonsága tárgyában 1894-ben, melyet a belügyminiszter 1896. április 7-én történt jóváhagyásával életbe is léptettek. A szabályzat Debrecen területén volt érvényben, mely ,,a színházak és az azt látogató közönség, valamint a színházi személyzet biztonsága érdekében következő intézkedéseket" tartalmazta: 192