A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

Tekintettel arra, hogy Debrecenben az első világháborút megelőző években igen élénk építési tevékenység folyt, és az épülő Aranybika szálló tervezői, Hajós Alfréd és Villányi János budapesti építészek sem akartak egy esetleges nagyobb tervezéstől elmaradni, szintén ajánlatot tettek 1913. május 28-án a színház átalakításának megtervezésére a bekerülési költség 10%-a, illetve új nyári „Aréna" építési terveinek elkészítésére 8% tiszteletdíj mellett. Beöthy László színigazgató támogatásával a városi tanács Bálint és Jámbor építészek tervét fogadta el, és azt küldte fel a belügyminisztériumba jóváhagyás, illetve hozzájárulás céljából. Minthogy ez az elhatározás a városi tanács egyes tagjaiban nem talált megértésre, a törvényhatósági tagok nevében azt megfellebezték. Ugyanis a tervezett átalakítás mintegy 7—800 000 koronát kitevő összege csak felesleges terhet rótt volna a város közönségére, egyes törvényhatósági tagok véleménye szerint. Látva a sikertelenséget, Beöthy László a színigazgatói pályázatától visszalépett, és a tervezett nagyméretű átalakítás a színház történetében egy időre lekerült a napirendről. Zilahy Gyula igazgatósága alatt a színház 1910-ben felvette a Városi Színház nevet, és azt követően a színlapok már ez alatt a név alatt jelentek meg. Ekkor azonban 1914-ben kirobbant az első világháború, mely hosszú időre megállította a színház fejlődését. így érkezett el a színház épülete 1915-ben az 50 éves évfordulóhoz. Az akkor jelentős közönségsikert élvező „Színházi Elet" című hetilap nevében Incze Sándor 1915. szeptember 26-án azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy 500 korona támogatással tegye lehetővé egy ünnepi szám kiadását. A támogatás fejében 1000 példányt küldött volna a lap az ünnepi számból a tanács rendelkezésére, ingyenes kiosztás céljából. E kérést a városi tanács a háborús nehéz anyagi helyzetre hivatkozássá

1 nem teljesítette. Az 50 éves ünnepségeket — ha szerény keretek között is — 1915. október 7-én megtartották, és az elhangzott javaslatok alapján 1916. január 1-től felvette az intézmény a „Csokonai Színház" nevet, melyet most már 50 éve megszakítás nélkül visel. A színházért lelkesedő néhány törvényhatósági tag szorgalmazására Bálint és Jámbor építészekkel újabb átalakítási tervet készíttetnek — most már szerényebb keretek között, de a 350 000 korona összegű kivitelezés végrehajtására már nem került sor a háborús események miatt. A tervért megajánlott 12 000 koronás tiszteletdíjat is 8556 koronára csökkentette a felügyeletet gyakorló minisztérium. Minthogy az átalakítási munkák legfőbb célkitűzését — a színház befogadó képességének növelését — az ismételt kísérletezés ellenére sem tudták keresztül vinni, Heltai Jenő, az akkori színigazgató (nem azonos az író Heltai Jenővel) a színház bevételének biztosítására az Űj Aranybika Szálló udvarán épült „Vígszínház"-ban megnyitotta a debreceni második színházat, melyben a Csokonai Színház művészei játszottak. A megnyitó 1917. november 30-án volt „A falusiak" előadásával. A második színház fenntartása azonban nem volt kifizetődő, mivel megfelelő látogatottsága nem volt, és a háborús események is egyre nehezebbé tették működését, így alig két évi működés után megszűnt. 1920 októberében Kardos Géza már csak a Csokonai Színház fellendítésére szervezi meg társulatát. Az 1920-as évek elején a város belső parkjainak, tereinek rendezésével kapcsolatban a színház körül ezideig magánterületként kezelt udvari részt közterületnek nyilvánították, az utcai öntöttvas kerítést és díszláncot elbontották, és az egész területet megnyitották a közönség számára. Az Öntöttvas kerítést eladták, és a Simonyi út 34. számú villaépület utcai kerítéseként állították fel. A lánc, mely 185