A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

álló telken. Elhatározásában a színházi bizottmány egyik legönzetlenebb tagjában, Csanak József fiatal kereskedőben mind anyagiakban mind erkölcsiekben megfelelő támogatóra talált. ,,Nagy költséggel, egyszerű, de csinos és tágas színházat építtetett, és azt az első kő letétele után két hónapra meg is nyitotta. A legerősebb hitűeket is kellemesen lepte meg, hogy a külön bérletben adott három előadáson az 1500 nézőre számított színház egészen megtelt."

17 Ez az épület az állandó színház megnyitásáig állott fenn. Minthogy a színjátszás egyidőre biztosítva volt, minden igyekezettel az új állandó színház felépítésén fáradoztak. Vecsey Imre a szerződésben foglalt kikötéseknek megfelelően teljesítette az alapozás és lábazati rész megépítését az első évben.

18 Az egykori iratokból megállapítható, hogy a már közel egy éve folyó építkezés ellenére a kormányhatósági jóváhagyás a város részére még nem érkezett meg. A munka a város vezetőségének felelősségére folyt.

19 A munka olyan szépen haladt előre, hogy azt az 1862. május 17-ről kelt jelentésben a tanács a következőkben írja le: ,, az építkezés — az azt gátlott téli időnek kivételével — megszűnés nélkül elannyira folyamatban van, hogy jelenleg már a falak az emeleti osztály általában felrakottak, 's miután az ács és kőfaragó munkák is egyidejűleg folynak, bizton reménylhető, hogy a' színház épület a' vállalkozóval kötött szerződés 1-ső pontjának megfelelőleg még ez év folyamában fedél alatt, a' jövőben pedig teljesen befejezve leend." A színházi alap időközben teljes felhasználást nyert és a Vecsey Imre által benyújtott hetedik részfizetési kérelmet hiába igazolta le Szkalnitzky mint jogos követelést, 1863. május 13-án azt a város kiegyenlíteni nem tudta. A kivitelezőnek meg egyre fogyott a tőkéje, és ezért 1863. június 16-án beadvánnyal fordult a városhoz néhány pótmunkájának elismerése végett s egyben bejelentette, hogy amennyiben a már korábban kiutalt hetedik részletet a város részére nem fizeti ki, úgy kénytelen lesz a munkát leállítani. A fedezet hiánya miatt a kivitelezés így természetesen lelassult.

20 Az ütemét vesztett építkezés ezt követően állandó, szinte megoldhatatlan terhet jelentett a színházi alap pénztárának, illetve azon keresztül a város vezetőségének.

21 A város az építési költség hiányának biztosítását csak újabb 550 hold föld elidegenítésével tudta megoldani, amivel a város közönségének nagy része nem értett egyet, és ezért ezeket a területeket „Bánom föld"-nek, vagy „Átkos földnek" nevezte el, ami évtizedekig fennmaradt a közhasználatban. Ezen ingatlanok a mostani Homokkert déli részén feküdtek. A színház építése — ha vontatottan is — de haladt előre.

22 Vecsey Imre az építési munkákkal 1864 végére elkészült, és megkezdődött a színház belső berendezésének és díszítő munkáinak vállalatba adása. Még ez év decemberében a színügyi bizottmány Szerdahelyi Kálmán budapesti színész ajánlatára tárgyalást kezdett Mühldorf er Vilmos, a coburgi színház gépészeti és díszítési igazgatójával a színház gépezetének elkészítésére. Mühldorf er a munkát 25 000 Ft összegért elvállalta, és részére előlegként már 1865. január 7-én 2000 Ft-ot ki is fizettek. A zsinórpadlás és a színpad gépezete, valamint az alatta kiépített három szintes süllyesztő elkészítése huzamosabb időt vett igénybe, és a második 6000 Ft-os részlet kifizetésére csak 1865. június 21-én került sor, a harmadik részletet pedig a színház megnyitását követően a Szkalnitzky által végrehajtott ellenőrzés után, október 13-án utalták ki. A Mühldorf érrel kötött szerződés értelmében egy évig jótállási kötelezettségben maradt, s erre az időre 9000 176