A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Marjai Márton: Ördögárok a debreceni Nagyerdőn

Marjai Márton ördögárok a debreceni Nagyerdőn A Nagyerdő nevezetességei közt a közönség és a történelemkutatók részéről egyaránt figyelmet érdemel egy széles árok, amely az erdőséget észak-déli irányban átszeli kb. 1 km távolságra a Debrecen—Hadházi úttól nyugatra és azzal részben párhuzamosan. Magam egészen véletlenül akadtam rá egy vasárnapi kirándulás alkalmával. Az erdőt átvágó nyugat-kelet irányú távvezeték irtási sávja mellett az úton haladva lettem figyelmes az árokra és töltésre. Az árokban a város felé fordulva egyenes irányban a Köztemető kerítéséig jutottam. Nyomai bent is látszottak, számítás szerint a főkaputól nyugatra jön át az úton. Itt semmi maradványa nincs már, de az irtásföldi veteményen újra megtalálható. Iránya a főkaputól az Árpád téri templom felé húzott egyenes vonal. Következő alkalommal a vezetéki irtástól északi irányú szakaszt követtem. Bár egyes részei a bozót miatt szinte áthatolhatatlanok, de az árok és nyugati oldalán a töltés a Pallagi Technikum iskolaépülete irányában az erdőben végig hibátlanul megvan. Feltehetően folytatódik a hadházi, illetve a hajdúböszörményi erdő irányában, ahol egy szakaszon a két község határát elválasztja egymástól. Itt a böszörményi és hadházi erdőn ördögároknak hívják és a Beck Pál-féle térképen Agger antiqva, vagy Csörsz árok a neve.

1 A latin jelzés ősi sáncot jelent, a csörsz szó a szlávban ördög. Mindezek a kifejezések, az általános ördögárok elnevezés azt jelenti, hogy e földművek eredete ismeretlen múltba vész, és méretei miatt a népi hiedelem emberi erőt meghaladó munkának tartja. Az évszázadok, vagy talán évezredek esői és újabban az erdőművelés az árkot erősen megviselték, fenekét feltöltötték, parti töltése részeit lehordták, de még ma is szép szakaszai vannak. Széles teknője, féloldali domború parti töltése a fák alatt, gyalog bejárhatatlan kilométereken át jelzi egy rég letűnt korszak népeinek nyomát. Magam is további gyalogolások helyett azokhoz fordultam, akik már írásaikban feljegyezték az Ördögárok létezését és eredetére vonatkozó kutatásaikat. Kiderült, hogy Anonymus maga is tud az ördögárokról, de ez nem a nagyerdei.

2 Csaknem száz évvel ezelőtt Rómer Flóris a magyar régészet egyik úttörője terjedelmes francia nyelvű tanulmányt szentel az Ördögárok rendszer ismertetésére.

3 A századfordulón Téglás Gábor dévai tanár, akadémiai levelezőtag, kutatja az erdélyi és hortobágyi hasonló árokrendszereket és ismerteti a németországi római sáncokat.

4 ötvenöt évvel ezelőtt Vántsa György a Debreceni Képes Kalendáriumban úgy magyarázza, hogy nem az árok, hanem a töltés a földművek lényege.

5 És ezek a töltések Vántsa szerint utak a marhacsordák legelőre hajtásához és vándorló néptörzsek vonulásához ingoványos vidéken keresztül. Közli az ördögárok fényképét a debreceni Bánk erdőről. Zoltai Lajos kénytelen megállapítani,

6 hogy 87