A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Dankó Imre: A hajdúkutatás jelenlegi állása és feladatai - Dankó Imre: Szosztojaune i predctojasue zadacsi iszszlegovanija gajducsesztva

Dankó Imre A hajdúkutatás jelenlegi állása és feladatai 1959-ben, a jobb sorsra érdemes, rövid életű Élet és művelődés című debreceni folyóiratba Szendrey István hasonló címmel írt egy igen tanulságos cikket.

1 A cikk ugyan csak a hajdúkkal kapcsolatos történelmi kutatásokról szólt, de túlmutatva önmagán, számos utalást, kapcsolatot mutatott más tudományágak hajdúkutatásai felé is. Bár a cikk megjelenése óta eltelt idő alatt területünkön jelentősebb eredmények nem születtek, mégis szükségesnek véljük egy újabb dolgozatban a hajdúkutatás jelenlegi állásáról és feladatairól már csak azért is beszámolni, mert elérkezettnek látjuk az időt, hogy a hajdúság, de más ethnikai csoportunk életével is, egyrészt a teljességre törekvő monografikus feldolgozás, másrészt az ethnogenezis és az ethnikai elhatárolhatóság igényével foglalkozzunk. Ha Bocskai Papp Lajos, illetőleg Dudás Gyula hajdúsággal foglalkozó munkáit kezdetnek vesszük, akkor a magyar hajdúkutatás kerek száz esztendőre tekinthet vissza. Ez alatt a száz év alatt sok eredményesen dolgozó kutató fáradozott a hajdúság problémáinak feltárásán a történelem, a néprajz, a természettudományok területén. Munkásságuk értékének teljes elismerése mellett azonban meg kell állapítanunk, hogy a kutatások hézagosak, egyenetlenek voltak, sőt egyes területeken majd teljességgel hiányoznak is. Az elmúlt idők hajdúkutatása kétségtelenül a történettudomány területén a legerősebb. Ennek ellenére a hajdú történetkutatások mégis hiányosak. A régebbi történeti kutatások sokat foglalkoztak például a hajdúeredet kérdésével s általában érdemlegesebb levéltári, valamint társadalomtudományi, néprajzi kutatások nélkül a hajdúság kizárólagos magyar eredetét próbálták igazolni. Holott közismert, hogy azonos gazdasági-társadalmi viszonyok azonos társadalmi jelenségeket, formációkat hoznak létre mindenütt és ezért a magyarországi hajdúság sem magyar specifikum. A régebbi hajdú történetkutatás erről majd teljesen megfeledkezett és alig kutatta a magyar hajdúság eredetének tényleges körülményeit és ezzel kapcsolatosan nemzetközi vonatkozásait. A régebbi történeti kutatás szerette a hajdúság keletkezése okaként kizárólagosan a török terjeszkedését feltüntetni, holott az is nyilvánvaló, hogy nemcsak az volt, hiszen nálunk is, már a közvetlen török veszély előtt, a Dózsa-féle parasztháborúban is szerepeltek hajdúk. Ha csak a török terjeszkedését vették is okul, számolni kellett volna mindazon népeknek a magyar hajdúsághoz hasonló társadalmi alakulataival, melyeket a török terjeszkedése hozzánk hasonlóan sújtott. De már a régebbi hajdú történetkutatók némelyike is célzott rá, hogy a hajdúság kialakulásának más oka is volt, éspedig a feudalizmus osztályharca, illetőleg a feudalizmus bomlásának, a feudális anarchiának társadalmi-gazdasági viszonyai. A hajdúság erős antifeudális tartalmát elhallgatni 47