A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Adatközlések - Sonkoly István: Liszt Ferenc Hajdú megyében

s Budapestre, majd onnan december 8-án külföldre távozik. Útján Zichy Géza is elkíséri részben, ki Hollandiában rendez néhány előadást.

11 Liszt tetétleni vendégszereplésének visszhangja él Básd Oszkár színpadi regényének egyik jelenetében is. (Erdélyi Szépm. Céh k. 1932.) A Liszt-kultusz ekkor már elég biztos alapon nyugszik Debrecenben. December 1-én a 39-es gyalogezred katonazenekara fényes külsőségek között hangversenyez Debrecenben, amelyen Beethoven D-dúr szinfóniájának egyik tétele, s Saint-Saens Haláltánca mellett Liszt I. Rapszódiája is helyet nyer e műsorban. Bizonyára reméli a rendezőség Liszt személyes megjelenését is, mert erre következtetünk a Debrecen с napilap november 2-i híradásából, mely szerint:,

lymphoma hangversenyek ügye találkozik Liszt érdeklődősével".

12 Előadásuk dátuma azonban kitolódik, Lisztet elszólítják más kötelezettségei s a hangversenyüket be nem várva, elhagyja Hajdú-vármegy ét már két héttel előbb. A Mester a tetétleni kastély egykori tulajdonosával, Zichy Gézával éveken át, 1873-tól kezdve késő öregségig ápolja barátságát. Szívélyes kapcsolatukat igazolja bőséges levelezésük, amelyet publikál igen részletes korrajzzal alátámasztva Prahács Margit

13 és Somsich. Liszt nemcsak igaz barátja, hanem irányító mestere, protektora is Zichynek, Volkmann Róbert egykori lelkes tanítványának. Lisztet kezdettől fogva meghatja buzgalma; ki fiatalon, 14 éves korában elveszti jobbkarját vadászaton, de a szerencsétlenség nem töri meg művészi ambícióját. Ettől kezdve szívós kitartással kiképzi balkéztechnikáját, akárcsak az 1930-as években Paul Wittgenstein (kinek komponálja Ravel is az 1931-ben befejezett balkezes zongoraversenyét. Még Martinnak is van balkezes versenyműve). Zichy is hangversenyez Európa számos külföldi nagyvárosában. Balkezes etűdöket is szerez saját előadására, s ezek közül a harmadikat: a Valse d' Adéle-t Liszt is átírja. (Fürstner E. 1878.) Az 1936-ban megjelent Liszt-művek jegyzékébe itt azonban sajtóhiba csúszott. 1878-as évet tünteti fel a komponálási évnek, s 1877et (!) a mű megjelenési idejének.

14 Persze az átírás elárulja Liszt leleményességét. A középtételbe belesző kánont is, üdvözletül Zichy egykori tanárának, Volkmann Róbertnek, ki oktatásában szorgalmazta a polifonikus stílust. Az előbbiekben bőven ismertetett debreceni dalosversenyre szánt A magyarok istene с kórust (megj. Táborszky és Parsch kiad. Pest. 1881.) is volt tanítványának, Zichy Gézának dedikálja, sőt hangszereli még a Tündérek tava c. Zichynek zongorára írt balladáját, mely a tetétleni vendégeskedés után, 1885. január 10-én előadásra is kerül a bécsi Operában Liszt átiratában. Erre vonatkozik Zichynek az egyik Ábrányi Kornélhoz december 10-én intézett levele, melyben Zichy örömmel közli Ábrányival, hogy: „művének instrumencióját Liszt Budapesten hagyta másolás miatt. Szeretné tudni, kinél maradt, mert Bécsben elő akarják adni.

15 Amint egyik levél igazolja, Liszt hangszerelése Aliaga Gézánál volt.

16 Zichy a művének bécsi bemutatója estjén néhány zongoraszámmal is közreműködik. Erre vonatkozik Lisztnek január 27-i értesítése.

17 Liszt hangszerelése azonban nem található, azóta sem került elő. Prahács M. szerint az említett balladáját Zichy Liszt tetétleni tartózkodása idején fejezhette be. Ez aligha feltételezhető, mert november 17-én utazik el Liszt Zichyvel együtt, ki Hollandiai hangverseny útjára indul. Bizonyára a Mester tetétleni tartózkodása alatt Zichy kérésére részben meghangszereli balladáját, s ennek partitúráját magával viszi Pestre — talán ott fejezi be — s kiadja kottamásolónak, aki kiírja annak szólamait. Hiszen december 8-án Liszt már el is utazik Pestről, Aliagánál hagyva ennek vezérkönyvét. A tetétleni Zichy-kastély közelében találjuk volt mesterének, Lisztnek a lak418