A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Adatközlések - Sonkoly István: Liszt Ferenc Hajdú megyében

állatja a kórusát. Erre való tekintettel a pesti Nemzeti Színház zenekarának néhány tagja is Debrecenbe utazik, hogy kiegészítse, megerősítse a helyi együttest, amelyeket Erkel Ferenc és Huber Károly vezényel felváltva.

5 Lisztnek kéziratban maradt zenekari kíséretes vezérkönyvére vonatkozik az egyik, Bayreuthból írt német levele is.

6 Id. Ábrányi Kornél a korának ismert nevű kritikusa Radamanthos álnéven szeretettel foglalkozik Liszt kórusával lapja hasábjain.

7 Szerinte „ünnepélyes hangulatú előadások alkalmából szép hatással használhatják", bár elismeri, hogy a „Liszt által kiválasztott költeménysorok nem képeznek szoros egymásutánt". Ábrányi, mint az Orsz. M. Dalár-egyesület titkára résztvesz már a május 24-i előzetes tanácskozáson is. Liszt kórusát évtizedes por lepi, előadatlanul hever Debrecenben is, másutt is, bár megérdemelné a felújítást bízvást. Liszt az 1882-es év túlnyomó részét külföldön tölti, s csak 1883. január közepén kerül vissza Pestre, mert kíváncsiságát felajzza a kor legtöbbet emlegetett remeke, a Parsifal bemutatója. Emiatt Bayreuthba utazik, hol nagy ünnepi pompával kerül színre Wagner eme utolsó zenedrámája 1882. július 26-án. Liszt egész életén át harcol a wagneri elvek diadaláért, a Lohengrint vezényli Weimarban már 1850. augusztus 28-án, bár Wagnernek menekülnie kell Németországból a drezdai 48-as forradalomban való részvétele miatt. Lisztet vonzza a bayreuthi varázserő, hosszabb időt tölt ott, 1882-ben, majd Weimarba és Rómába utazik, ezért nem jelenhet meg kórusának debreceni bemutatóján. Liszt-emlék még akad Debrecen városában. A Mester egykori zongorája, melyet valamikor a Fővárosi Tanács ajándékoz neki, sokáig Tetétlen községben található. Tetétlen község szép, gondosan ápolt parkjában találjuk a Zichy-kastélyt, s ennek közelében a Liszt-szobát. A kastély tulajdonosa Zichy Géza. A lelkes főúri zeneszerző neve mélyen beivódik a magyar zenetörténetbe, nem operáival, melyek már elfakulnak bemutatásuk évében, hanem — Liszt kapcsolata révén. Zichy haladó gondolkozású, ki fiatal éveiben átérti kora új zenei törekvéseit — még ha ezt nem is árulják el laposan kidolgozott dalművei. A külföldön sokat utazó Zichy 1883 tavaszán felkeresi Berlinben az ott időző Lisztet, kit meghív birtokára. A Mester elfogadva az invitálást, még azon év vége felé vendége lesz neki. Zichy Géza révén megismerkedik ott testvérének, Zichy Ernőnek családjával is, kik csakhamar kérik a művészi közreműködését, mert a restaurált és újjáépített hosszúpályi község plébánia templomának 1883. december 8-i templomszentelési miséjét Nogáll János püspök pontifikálja. Zichy Ernő leányának, Máriának bérmálása közben Liszt prelüdál az orgonán, majd az ünnepségek után néhány napra a tetétleni Zichy kúriába költözik a Mester. (Kutassy János: Liszt F. a hosszúpályi r. k. templomban. Űj ember XX (1964) 17. sz. ápr. 26.). De ez nem utolsó időzése Lisztnek Tetétlen községben. Legalább egy hétig, 1884. november 17-ig ismét itt tartózkodik. November 10-én hangversenyez ő a falusiaknak, s erre a nagy eseményre összesereglenek szép számmal a környékbeli zenekedvelők. A kabai lakosok babérkoszorúval kedveskednek a mesternek, melynek fehér selyem szalagján e felirat látható: „Liszt Ferencnek kabai tisztelői". 10. XI. 8 A közölt szövegből világosan kitetszik, hogy Liszt nem 16-án adja a hangversenyét, amint azt közli Zichy Jánosné a visszaemlékezésében

9 és Somsich 10a Liszt életrajzában, hanem 10-én. Előadja ezen Liszt a közkedvelt II. Rapszódiáját, a saját átiratú Rákóczi-indulóját, továbbá Zichy Impromtu-jét. Majd a nagysikerű hangversenyt pompás tűzijáték követi a kies parkban. November 17-én elhagyja Liszt Tetétlen határait, 27 Évkünyv 417