A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Ditróiné Sallay Katalin: Nehéz fémek és analízisük a múzeumi gyakorlatban

hollétére, mert a szennyeződés nem specifikus, hanem a termésfém vagy érclelő­helyek talajviszonyaitól, s egyéb együtthatóktól függ. 42 Ezek a szennyezések, vagy százalékosan is lemérhető összetevők döntik el a tárgy készítési helyét. A régésze­ti szakirodalom bőségesen ismer fémműves központokat pl .a Kárpát-medencé­ben, Alpokban, az Ibériai-félszigeten, Kaukázusban, Svédországban stb. Ezek a műhelyek nem minden esetben voltak érclelőhelyek mellett, vagy nem minden ötvözőfém volt található a készítés helyén, hanem bizonyos fémeket, illetőleg érceket kereskedelem útján szállították az előállítás színhelyére. Ahhoz, hogy biztos képet alkothassunk magunknak a feltevés helyességéről, a hasonlóan megmunkált, azonos összetételű, vagy megközelítőleg hasonló szá­zalékú leletcsoportok egy- és ugyanazon származási helyéről, ahhoz az összes ren­delkezésre álló bronz anyagot szükséges lenne meganalizálni. A nyugat-német­országi Schubert testvérek spektrálanalízissel csináltak réz és bronz vizsgálato­kat, de dolgozatunk összeállításáig munkájuk nem jelent meg, összehasonlításul tehát nincs módunkban adataikra hivatkozni. Egyelőre analízisük szempontjai és céljai is ismeretlenek, de feltehetően értékes következtetéseket vonhatunk majd le mind a régészet, mind a restaurálás és konzerválás terén. Az összetétel alapján ugyanis esetleg más, károsodást befolyásoló alkotórészek szerint új kon­zerválási eljárásokat kísérletezhetünk ki. Az analízist legmodernebb eljárással, a legkevesebb idő alatt, a legtöbb hiba­forrás kiküszöbölésével színképelemzéssel lehet végrehajtani, amellett ez tömeg­elemzésre kiválóan alkalmas. 43 Színképelemzést nálunk egyelőre még múzeumi tárgyak analízisénél nem használunk, mivel egyetlen múzeumunk sincs felszerel­ve spektrográffal. 44 A mi területünkön alkalmazható másik modern, és adataiban megbízható eljárás a ditizonnak (Difenilí/iiokarbazon) azon a tulajdonságán alapszik, hogy a körülményektől függően (oldat kémhatása) a különböző nehézfémekkel (ezüst, higany, réz, ólom, cink, króm, arany, ón, palládium) más és más módon reagál, vagyis bizonyos körülmények között specifikussá tehető. 45 Ez a módszer különö­sen alkalmas azért is, mert amellett, hogy gyors, érzékeny is, mert а fémnyomokat is kimutatja (0,001 mg = 1 y-t). 46 Éppen ezért, mert a milligramm tört részeit is teljes biztonsággal érzékelhetjük, fontos, hogy a reakciók elvégzésénél pontosan és tisztán járjunk el. Az analízishez vegytiszta (pro analysi) vegyszereket haszná­lunk. Egyik-másik ditizonos kimutatás érzékenysége túltesz a színképelemzések kimutatásánál tapasztalt érzékenységen, mert eléri a 10~ 7 —10-8 határhígí­tást. 47 A ditizonos eljárással végzett vizsgálatok előnye abban áll, hogy a nevezett fémek jelen- vagy távollétére vonatkozó ismereteinket majdnem mindig sokkal gyorsabban elnyerhetjük, mint a rendes analízis-menetben, mivel az időrabló szűrés és újból feloldás kiesik. A széntetrakloridos (CC1 4 ) kivonatot legfeljebb még egyes esetekben bizonyos specifikus reagensekkel utólag megkezeljük, pl. stibium kimutatása Rodamin B-vel is. Az eljáráshoz szükséges felszerelés és vegyszerek: 2 db. 100 kcm-es rázótölcsér 2 „ Bunsen-állvány 2 „ vaskarika dióval 1 „ Erlenmeyer lombik Folyadéküvegek Porüvegek Ditizon (Diphenilthiokarbazon) 329

Next

/
Thumbnails
Contents