A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Ditróiné Sallay Katalin: Nehéz fémek és analízisük a múzeumi gyakorlatban

Ditróiné Sallay Katalin Nehézfémek és analízisük a múzeumi gyakorlatban A nehézfém ötvözetek, pl. a bronz, vagy az ötvözés nélküli korábbi tárgyak, a réz múzeumi analízisére szükség van, mert az ötvöző fémek mennyiségéből és milyenségéből a tárgy származására döntő adatokat nyerünk. Vagyis Európa, Ázsia, Afrika melyik része a készítés helye, s a bronzkor keretén belül: a bronzkor kezdetén, a bronzkor középső időszakában, vagy a bronzkor utolsó szakaszában, a vas megjelenése és elterjedése idején készült a tárgy. A régészek ezt a leletek feltárásánál a temetkezések módjából, a sírmellékletekből, a fémek: réz- és bronztárgyak megmunkálásából egyébként is biztossággal tudják megállapítani. A bronz tárgyak kora a raktárleleteknél is — ahol egyéb kísérő tárgyak: kerámiák, csontok, gyöngyök stb. esetleg teljesen hiányozhatnak — minden kétséget kizáróan megállapítható. Az így felszínre és múzeumainkba került bronz tárgyaknál tehát könnyebb meghatározni az illető darabok korát, mint a tárgyak készítési helyét. A különböző népcsoportok, népek vándorlásával, ezeknek mások által történt leigázásával, de kereskedelem útján is, a réz és bronz tárgyak készítési helyüktől más népekhez, közösségekbe (államokba) vagy kontinensekre kerültek el. Az egyes vidékeken feltehetően megvolt a sajátos ötvözőfém százalékos arányszáma. Ennek felderítéséhez a vegyészet segítsége szükséges. Megfelelő analízisek során lehet megállapítani a még kétséges, vagy már meghatározott darabok korát, az eredő (készítési) helyét. Az analízisek segítenek a hamisítványt is felismerni. Viszonylag kis számú vizsgálatomnál egyelőre figyelmen kívül hagytam a sajátos, igen fejlett technikával rendelkező kultúrák réz, illetőleg bronz emlékeit, mint pl. az egyiptomi leleteket, — melyek jellegzetes formáikkal példátlanul, zárt egységet képeznek. További kutatásaimnak egyik legizgalmasabb része lesz ennek a csoportnak vizsgálata. Az egyiptomi bronz tárgyak hamisítását művészi tökéletességgel űzték, s a Déri Múzeumban, a Déri Frigyes-féle gyűjtemény bronz tárgyai között már eddig is több hamisítványt találtam. Feltehető, hogy az öntőműhelyek Egyiptomban is más-más százalékkal ötvöztek, mert a tárgyak színe, az azonos talajban képződött patina ellenére is a szürkészöld, mélyzöld, barnászöld már szemmel érzékelhető változatait mutatja. Adataink szerint az Egyiptomban i. e. 2200-ig készített bronz 80—85% rézből és 20—15% ónból áll.

1 A görög és etruszk bronzöntésről ifjabb Plinius Naturalis Historiá-ja 34. könyvében maradtak fenn adatok.

2 A görögöknél Samosban készítették az első bronzöntvényeket, melyeket nemcsak használati tárgyak, de szobrok öntésére 21* 323