A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Ötvös János: A Fényi erdő

ötvös János A Fényi erdő Aporliget község határában, a híres bátorligeti rezervátumtól délkeleti irányban 3 km-re egy hatalmas erdő, az ún. Fényi erdő terül el. Az erdő alakja nagyjából egy gombához hasonlít. Eredeti nagysága 2616 kat. hold

1

; a magyar területen levő 1200 kat. holdból mintegy 500 kat. hold (nagyjában a gomba felső része) természetvédelmi terület. Az erdő neve után kutatva, leghelyesebben akkor járunk el, ha a Romániában levő Fény (Mezőfény) községgel hozzuk kapcsolatba. A kapcsolatot indokolttá teszi a közelség, továbbá a Károlyi család oklevelei

2

, melyek a faluval kapcsolatban erdőt is említenek. 1. A Fényi erdő jelenleg egy szigetnek látszik, a jelek szerint azonban nem mindég volt ez. Magyarország régi térképein

3 a Fényi erdő egykor Pusztaterem, Vállaj, Mérk, Olcsva és Vásárosnamény felé húzódva, kapcsolatban volt a beregi erdőkkel, sőt a Szamos menti és a Szamos túlsó partján levő erdőségekkel is. A nagy összefüggő erdőket Aporháza, Pusztaterem, Mezőfény, Ömböly, Csanálos, Vada, Mérk, Vállaj és Olcsva lakói irtották ki — a mezőgazdasággal való intenzív foglalkozás, a szántóföld határát mind jobban tágította az erdő rovására.

4 A hatalmas őserdők egyre ritkultak, egymástól elszakadozva egyre kisebb területre húzódtak össze. Így alakult ki a mostani Fényi erdősziget is. 2. Aporligetről kiindulva, mintegy 3 km séta után beérünk az erdőbe. Az erdei úton tovább haladva kb. 2 km távolságra egy csinos erdészlakot találunk. Az erdészlak mögött húzódik északkeleti-délnyugati irányban a Főnyiladék — az erdőben való tájékozódás legfontosabb eszköze. A Főnyiladékkal párhuzamosan halad a Pórházi alé. A Főnyiladékot északnyugati-délkeleti irányban derékszögben metszi a Munkácsi alé; ezzel párhuzamosan halad a Kohári alé. A Munkácsi, Kohári és Pórházi alé kimegy a magyar—román határra. A nyiladékok által bezárt erdőrészeket a következő népies nevek jelölik: Körmő, Nagytrenk, Nagykunyhó, Somos és Hámfrész. A védett terület nagyjából ezeket a részeket foglalja magába. A Körmő dombos, száraz erdőrész. A dombok aljában egy régi patak, illetve vízlevető medrének halvány nyomai láthatók. Az erdőnek a falu felé eső nyúlványa leromlott állapotban van, ami a falu közelségével magyarázható. A Főnyiladéktól balra eső erdőrészben egy fiatal ültetett akácos senyved — szinte bántóan 303