A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Tóth Endre: Oláh Gábor utolsó évei

4. 1956. június 24-én a köztemetőben leleplezték a költő márvány síremlékét. Előzőleg, az aznap délelőtti ünnepélyen a Déri Múzeumban Juhász Géza mondott megemlékezést. A síremléknél pedig e sorok írója tartott avató beszédet.

46 A Menyhárt József festőművész által megtervezett síremlékre a költő nevén, születési és halálozási évszámán kívül az alábbi versszakasz van bevésve: „Világomat én megalkottam Nappal s csillagokkal rakottan, Mennyet is húztam sátorul rá S beültem közepébe úrrá." (Az én világom c. versből) 5. 1961. június 4-én volt iskolájában a Fazekas Mihály gimnáziumban leleplezték a költő domborművét, Berki Nándor szobrászművész alkotását. Az ünnepi beszédet dr. Nábrádi Mihály igazgató mondotta. Sajnos, a fénykép után készült relief nem adja vissza híven a költő arcának ismert karakterét.

47 6. 1962. októberében a Déri Múzeum Oláh Gábor emlékkiállítást rendezett, melyet 1963 márciusban Hajdúböszörményben, novemberben pedig Hajdúszoboszlón mutattak be. A kiállítást Julow Viktor tudományos főmunkatárs, az ismert irodalomtörténész rendezte. Az író halála óta önálló kötetben az alábbi munkái jelentek meg: Heten vagyunk. (Regény, Budapest 1943, Turul-kiadás.) Deák György, a bérkocsis. (Regény, 2. kiadás. Bpest 1946, Misztótfalusi-kiadás). Debreceni zendülök. (Válogatott elbeszélések. Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta: Durkó Mátyás. Debrecen, 1955. Alföldi Magvető kiadása. A kötet 31 elbeszélésen kívül az író fényképét, 1911-ből való önéletrajzát, valamint facsimilében Adynak, Juhász Gyulának és Kosztolányinak Oláh Gáborhoz írt egy-egy levelét is tartalmazza.) Válogatott költeményei. (Szerkesztették Durkó Mátyás, Kiss Ferenc, Kiss Tamás és Tóth Endre. Az előszót Kiss Tamás a jegyzeteket Durkó Mátyás írta. Alföldi Magvető kiadása, Debrecen, 1957. A kötet 215 költeményt tartalmaz az akkor ismeretes 2294 Oláh vers közül.) Itt említjük meg, hogy Békéscsabán, a Jókai Színház 1958 januárjában bemutatta az író Deák György, a bérkocsis с drámáját. A színmű a hasonló című regény dramatizált változata.

48 Egyes gyűjteményekben, irodalmi folyóiratokban és napilapokban alkalomadtán több verse, elbeszélése jelent meg. Így pl. a Hét évszázad magyar versei с reprezentatív antológiában a Forradalom, a Napfordulás korszaka és A Hortobágyon с versei szerepelnek. A Magyar Elbeszélők c. gyűjteményben a Vass Mihály jó napja c. novellája kapott helyet. A TúlaTiszán с gyűjtemény (Debrecen, 1954) Durkó Mátyás bevezetésével a költő 1919-es kiadatlan verseit közli.

49 Ugyancsak Durkó adta közre, bevezetéssel ellátva az Alföld с folyóiratban a költő naplójának kivonatos részeit.

50 A Juhász Gyulával folytatott levelezését Péter László tette közzé, szakavatott bevezetéssel és jegyzetekkel, szintén az Alföldben.

51 A válogatott költeményekről pedig Kardos Pál írt az Alföld 1958. évi 1. számában tanulmánynak is beillő kritikát. Gulyás Pál szubjektív hangvételű, posthumus tanulmánya (A Délibáb változásai) és Taar Ferenc: Oláh Gábor drámái с dolgozata az Alföld 1961. évi 3. számában, Tóth Endre: Oláh Gábor és Laura с közleménye ugyanezen folyóirat 1961. évi 6. számában jelent meg. Ezeken kívül iro297