A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Tóth Endre: Oláh Gábor utolsó évei

Az elkésett ezüstkoszorú Majdnem egy kerek esztendő telik el a Csokonai Kör említett választmányi ülése óta, mikorra a nyolcvan levélből álló babérkoszorú elkészül. A háborús vi­szonyok miatt ugyanis a szükséges ezüst nagyrészét társadalmi felajánlás útján gyűjtötték össze. A koszorú levelein az adakozó egyesületek, vagy magános sze­mélyek neve volt bevésve. A jubileumi ünnepély 1942. március 1-én zajlott le a Déri Múzeumban, az egykorú beszámolók szerint lelkes közönség részvételével, de az ünnepelt távol­létében. Az ünnepséget Pap Károly egyetemi tanár, a Kör elnöke nyitotta meg. A költő verseiből Zách János színművész, Kulin Ilona és Bíró Janka előadómű­vészek, a költőhöz írott versekből pedig Juhász Iza adott elő. Csobán Endre Deb­recen és Oláh Gábor kapcsolatáról beszélt. Az ünnepély jelentőségét azonban Móricz Zsigmond személyes emlékekben bővelkedő méltatása adta meg. Móricz előző nap érkezett a városba s terve szerint egész március folyamán itt tartózko­dott. 33 Az ünnepség után küldöttség vitte az ezüstkoszorút, az üdvözlő táviratokat és leveleket a klinikán fekvő költőhöz, aki naplójában érthető iróniával és rezig­nációval örökíti meg ezt az aktust: „Na végre, megjött a nagy ezüst koszorú. So­káig váratott magára :kb. másfélévig. Nem csoda, 80 levele van, mindenik levé­len egy-egy név. Nem kis időbe telt, míg ezt a nyolcvan embert, vagy testületet összegereblyélte Andorás mester (Csobán Endre). Ez is bámulatra méltó Debre­cen városában. A fejemre nem tehetem, olyan nagy, legfeljebb a nyakamba akasztva hordhatom, mint a diplomaták az aranygyapjas rendet. Kicsit idegen az ezüst hidegsége, jobban illenék hozzám a sárga arany. Móricz Zsigmond jött le Pestről, hogy rám terelje a mafla debreceniek figyelmét. S azt mondják, a kőszí­vű debreceniek lelkesedtek. Hogy mik meg nem esnek ebben a zimankós világ­ban... Móricz Zsigmond gyöngy szavakkal és gyöngy gondolatokkal méltatott. Nem is hittem, hogy ennyi gyöngédség, ennyi báj és ennyi humor legyen ebben a vadkan-emberben. Kijelentette, hogy a jelent eldobtam magamtól, de tartom jussomat a jövőre.. . Az ünneplésnek állítólagos folytatása következik: Deb­recen város kiadja Szépség és Igazság című tanulmánykötetemet. Várjuk! Csak aztán ez is másfél évig ne tartson. Ezt is Csobán vezeti. Az ő neve pedig Fabius Cunctator. Az ezüstkoszorút kihozták hozzám a klinikára, itt vettem át ékes be­széd kíséretében. Inkább dorgáltam az átadóját, mint magasztaltam. A klinika ápoló és orvosi személyzete nagy szemeket meresztett a ritka téli csodára. Most kezdték hinni, hogy én vagyok az az illető. Azóta megnőttek a borravalóim is." 34 A három ünnepi beszéd teljes szövege a Debreceni Szemle 1942. áprilisi szá­mában jelent meg s ez a kizárólag tudományos jellegű folyóirat kivételesen verset is közöl ez alkalommal, a jubiláns költő A nagy hívás című költeményét. 35 A be­szédek közül a Pap Kár oly é avitt, kenetteljes, üresen kongó frázisokat s a költő­ről már unalomig elkoptatott szólamokat tartalmaz. „Mert legszeszélyesebb alko­tásain is valami gyermeki hittel csügg s amit valónak érez és képzel: művészi tolla varázsával át is tudja lopni olvasói lelkébe," — írja többek között. Vajon melyik valamire való íróról nem lehet elmondani ezt az általánosságba fúló s az egyéni karakterből semmit meg nem mutató, patetikus szabvány-dicséretet ? Egyedül ott érezzük, hogy fején találta a szöget, ahol azt bizonygatja, hogy Oláh legalább annyira esztéta és tudós is volt, amint amennyire költő. Csobán Endre beszéde konkrétabb, elevenebb és gyakorlatibb. Felteszi a szó­noklás kérdést: vajon szerette-e szülővárosát az ünnepelt, aki sok írásában meg­19 Évkönyv 289

Next

/
Thumbnails
Contents