A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Tóth Endre: Oláh Gábor utolsó évei

Az elkésett ezüstkoszorú Majdnem egy kerek esztendő telik el a Csokonai Kör említett választmányi ülése óta, mikorra a nyolcvan levélből álló babérkoszorú elkészül. A háborús viszonyok miatt ugyanis a szükséges ezüst nagyrészét társadalmi felajánlás útján gyűjtötték össze. A koszorú levelein az adakozó egyesületek, vagy magános személyek neve volt bevésve. A jubileumi ünnepély 1942. március 1-én zajlott le a Déri Múzeumban, az egykorú beszámolók szerint lelkes közönség részvételével, de az ünnepelt távollétében. Az ünnepséget Pap Károly egyetemi tanár, a Kör elnöke nyitotta meg. A költő verseiből Zách János színművész, Kulin Ilona és Bíró Janka előadóművészek, a költőhöz írott versekből pedig Juhász Iza adott elő. Csobán Endre Debrecen és Oláh Gábor kapcsolatáról beszélt. Az ünnepély jelentőségét azonban Móricz Zsigmond személyes emlékekben bővelkedő méltatása adta meg. Móricz előző nap érkezett a városba s terve szerint egész március folyamán itt tartózkodott.

33 Az ünnepség után küldöttség vitte az ezüstkoszorút, az üdvözlő táviratokat és leveleket a klinikán fekvő költőhöz, aki naplójában érthető iróniával és rezignációval örökíti meg ezt az aktust: „Na végre, megjött a nagy ezüst koszorú. Sokáig váratott magára :kb. másfélévig. Nem csoda, 80 levele van, mindenik levélen egy-egy név. Nem kis időbe telt, míg ezt a nyolcvan embert, vagy testületet összegereblyélte Andorás mester (Csobán Endre). Ez is bámulatra méltó Debrecen városában. A fejemre nem tehetem, olyan nagy, legfeljebb a nyakamba akasztva hordhatom, mint a diplomaták az aranygyapjas rendet. Kicsit idegen az ezüst hidegsége, jobban illenék hozzám a sárga arany. Móricz Zsigmond jött le Pestről, hogy rám terelje a mafla debreceniek figyelmét. S azt mondják, a kőszívű debreceniek lelkesedtek. Hogy mik meg nem esnek ebben a zimankós világban... Móricz Zsigmond gyöngy szavakkal és gyöngy gondolatokkal méltatott. Nem is hittem, hogy ennyi gyöngédség, ennyi báj és ennyi humor legyen ebben a vadkan-emberben. Kijelentette, hogy a jelent eldobtam magamtól, de tartom jussomat a jövőre.. . Az ünneplésnek állítólagos folytatása következik: Debrecen város kiadja Szépség és Igazság című tanulmánykötetemet. Várjuk! Csak aztán ez is másfél évig ne tartson. Ezt is Csobán vezeti. Az ő neve pedig Fabius Cunctator. Az ezüstkoszorút kihozták hozzám a klinikára, itt vettem át ékes beszéd kíséretében. Inkább dorgáltam az átadóját, mint magasztaltam. A klinika ápoló és orvosi személyzete nagy szemeket meresztett a ritka téli csodára. Most kezdték hinni, hogy én vagyok az az illető. Azóta megnőttek a borravalóim is."

34 A három ünnepi beszéd teljes szövege a Debreceni Szemle 1942. áprilisi számában jelent meg s ez a kizárólag tudományos jellegű folyóirat kivételesen verset is közöl ez alkalommal, a jubiláns költő A nagy hívás című költeményét.

35 A beszédek közül a Pap Kár oly é avitt, kenetteljes, üresen kongó frázisokat s a költőről már unalomig elkoptatott szólamokat tartalmaz. „Mert legszeszélyesebb alkotásain is valami gyermeki hittel csügg s amit valónak érez és képzel: művészi tolla varázsával át is tudja lopni olvasói lelkébe," — írja többek között. Vajon melyik valamire való íróról nem lehet elmondani ezt az általánosságba fúló s az egyéni karakterből semmit meg nem mutató, patetikus szabvány-dicséretet ? Egyedül ott érezzük, hogy fején találta a szöget, ahol azt bizonygatja, hogy Oláh legalább annyira esztéta és tudós is volt, amint amennyire költő. Csobán Endre beszéde konkrétabb, elevenebb és gyakorlatibb. Felteszi a szónoklás kérdést: vajon szerette-e szülővárosát az ünnepelt, aki sok írásában meg19 Évkönyv 289