A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Ferenczi Imre: A török küzdelmek emléke a Hajdú-Bihar mondahagyományában

91 Ti. a halom alatt. 92 Nyilván téves a Jőte név említése, Győriről van szó, 93 A zárójelbe került szótagoknál megszakad a kézirat. E. A. 462. sz. 139. Gyűjtő: Kornya S. Nagyszalonta, 1917. 94 1648 — 1660 között Erdély fejedelme, akit már apja életében, 1642-ben fejedelemmé választottak. Az 1657-es sikertelen lengyel hadjárat után állandó háborúságban állt a törökkel vállalkozása miatt. 95 Pap K. szerint biztosra vehető, hogy Kádár Berettyóújfalunál esett el 1658 szeptemberében. Pap K.: Vitéz Kádár István éneke. (Adalék a históriás ének történeti hátteréhez.) Magyar nyelv, XXIII. (1927.) 467. Mások, pl. Thaly K. (Vitézi énekek és elegyes dalok... I. k. Pest, 1864. 161, 170. ) 1660-ra teszi halála időpontját. 96 Magyar Mythologia. I. k. 2. kiad. 1927. 257. és előbb: 31. 97 Magyar népdalok és mondák. I. k. Pest, 1846. 344. sz. „Kádár Istvánról" címmel: 337-342. 98 Vitézi énekek, I. k. 161 — 173. és jegyzete: 173—174. 99 Erdélyi J.: Népdalok és, 338-339. 100 Marjai Márton, tanár szíves szóbeli közlése. 101 Bihar-ország. Útirajzok. III. k. Nagyvárad, 1888. 53. 102 Pesty Frigyes: Helységnévtár. Bihar m. I. Fol. Hung. 1114. sz. 10. к. 104. Vö. uo.: 110. és Szendrey Zs.: Történeti népmondáink, 185. 103 Szendrey Zs.: Nagyszalontai gyűjtés, 239. A „4. Varga Mihály" с fejezet A.-jelzésfi mondája: 239—240. 104 Szendrey Zs.: uo.: 239—240. 105 Szendrey Zs.: uo.: 240. B.-jelzésű monda. 106 Szendrey Zs.: uo.: 241. D.-jelzésű monda, valamint Történelmi népmondák, 55. 107 Szendrey Zs.: Nagyszalontai gyűjtés, 240—241. C.-jelzésű monda. Uő.: Történelmi népmondák, 55. Ld. még: Márki S.: Sarkad története. Budapest, 1877. 53. A mankónak a fáradobásával való cselvetés motívumához irodalmat ad Szendrey Zs.: Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Ethn. XXXIII. (1922.) 53. Ld. még E. A. 1919. sz. „A kiskőszegi vár regéje" с mondát, Mautner J. feljegyzése. 108 Említést tesz róla: RozványGy.: Nagy-Szalonta, 79. Móricz P.: Szabad hajdúk, 1—7. 109 Magyar sirató, 13. 110 Ld. Ferenczi I.: Bocskai, 222—223. Móricz P.: „Daróczi hadnagy leányai" с elbeszélését (Szabad hajdúk, 1 — 7. ), ahol többek között ezt olvashatjuk (6.1.): „Mert a hajdú leány, а hajdú menyecske odaelő megülte a vadparipát... Gyakran lóháton szállította az elemózsiát a tiszaparti földsánchoz, mikor Harangodnál az ellenségre leselkedtek a férfiak." 111 Amikor tehát később a hajdú-hagyomány nagyobb összefüggéseit keressük, tradicionális jellegű tipikus motívumok hasonlóságát elsősorban ebben a közös sorskörülményben vizsgáljuk. 112 Szendrey Zs.: Nagyszalontai gyűjtés, 246. „9. Ibrányi" с monda és jegyzete: 357. 113 Ezen a téren is a szovjet folklorisztika szolgál legmegbízhatóbb eredményekkel. A kérdéshez ld. Istvánovits M.: A szovjet folklorisztika elmélete. A MTA Nyelv- és Irodalomtud. Oszt. Közleményei, XVIII. k. 291—309. Péter L.: A népköltészet időszerű kérdései. A Tiszatáj Füzetei 41. sz. Szeged, 1956. 114 Ferenczi I.: Rákóczi alakja, 430—431. és Die hussitische Überlieferung in der Volkstradition. Slavica, III. (1963.) Szerk.: Sulán B. 130. 115 Itt közöljük egy bagaméri szólás magyarázatát, amelyet Kecskés László tanár jegyzett fel. „Megvetette magát, mint a hencidai k.. .a", vagyis nem akar menni. Mint a kéziratban levő dolgozatban olvashatjuk, a szólást a következőkkel magyarázzák. Idézzük: „A szólás eredete a török időkbe visz bennünket. A szpáhi parancsára Derecskéről minden kétes hírű nőt össze kellett szedni, kocsira ültetni és Debrecenbe vinni. El is indult a menet. De félúton az egyik nő megmakacsolta magát, mondván, hogy ő nem megy tovább. Arra a kérdésre, hogy miért nem, azt válaszolta : Nem megy biz' б addig, míg a főbíró feleségét közibük nem hozzák, hiszen egy sincs közöttük olyan nagy к... a, mint az." Az adat átengedését ezúttal is megköszönöm. 116 Szendrey Zs.: Nagyszalontai gyűjtés, 237—239. Jegyzet és irodalom uo.: 353. Vö. Rozvány Gy.: Nagy-Szalonta, 26, 68, 71—72, 79. 117 Szendrey Zs.: Uo.: 238-239. 118 Biharnagybajom határának régi vízrajza, 436. 119 Szűcs S.rUo.: 448. 120 Szűcs S.: Uo.:449. 121 Csomor B.—Huszti E.—Szegedi J-né: Hajdúszoboszló, 44. A szokás fennmaradását a török küzdelem emlékével hozza kapcsolatba Ecsedi I. (Magyarország, 1926. évf. 10. (7.) 28.) 264