A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Merényi László: Antimilitarista mozgalmak Debrecenben az 1912-14. évi balkáni háború alatt

Merényi László Antimilitarista mozgalmak Debrecenben az 1912—13. évi balkáni háború alatt 1912-ben kitört az első balkáni háború. Bulgária, Szerbia és más kis nemzetek igazságos, felszabadító harcot vívtak a török szultáni zsarnokság ellen. E kis országokat azonban az a veszély fenyegette, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia hátbatámadja őket. Bécs finánctőkés-nagybirtokos körei (a hazánkban hatalmon levő Tisza-féle munkapárt támogatásával) kardcsörtető külpolitikát folytattak a balkáni háború alatt, felidézve ezzel egy világégés veszedelmét. Ezért Magyarország lakossága számára az 1912. október és 1913. május közötti időszakban a béke kérdése elsődleges fontosságúvá lett. A munkásosztály kezdeményezésére 1912 októberében hazánkban nagyarányú háborúellenes mozgalom bontakozott ki. Ebben résztvettek a kis- és középpolgárság, a parasztság, az értelmiség széles rétegei, sőt egyes nagybirtokos csoportok is. Bármilyen nagy ideológiai, politikai és társadalmi különbségek választották el egymástól az antimilitarista mozgalom résztvevőit, — abban mindnyájan egyek voltak, hogy elítélték a Monarchia balkáni agresszióa terveit. Igaz, hogy 1912 decembere után hanyatlás következett be a békeakcióban, s ez folytatódott 1913 májusáig, a balkáni háború befejeztéig. Az is igaz, hogy e mozgalom nem tudta volna megakadályozni a Monarchia hadbalépését (melynek oka főként a birodalom katonai készületlensége volt.) Ezek az antimilitarista akciók azonban jelentősek voltak, mert megmutatták népünk békeakaratát.

1 A szabadságharcos, haladó hagyományaira büszke Debrecen is kivette részét az 1912—13. évi háborúellenes mozgalmakból. A városban ebben az időben is jelentős szerepet játszottak a demokratikus erők. A munkásmozgalom már több évtizedes múlttal rendelkezett és szervezetei 1912-ben a különböző helyi üzemekben több mint háromezer taggal rendelkeztek.

2 Jelentős szerepet játszott a város életében a Justh—Károlyi-féle „függetlenségi és 48-as párt", melynek itteni vezetője Juhász Nagy Sándor volt.

3 Ugyancsak tekintélyes volt a baloldal befolyása a Református Kollégium és a jogakadémia ifjúsága körében. A város akkori sajtójában a „Debreczeni Nagy Újság" képviselte a leghatározottabb haladó irányt

4

, de más helybeli napilapok is foglaltak el időnként ellenzéki álláspontot. A hatalmon levő munkapártnak 1912-ben még nem volt túlságosan jelentős tábora Debrecenben, így nézett ki a város politikai arculata, amikor a Balkánról az első háborús hírek megérkeztek. Október első napjaiban igen riadt hangulat uralkodott a városban. A Balkánról jövő hírekkel együtt érkeztek mások, melyek az ország katonai mozgósítására vonatkoztak. A háborús előkészületeket Debrecen népe saját helyi tapasztalatai alapján is láthatta. Éjszakánként katonavonatok sokasága ha235