A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

naptárai gyakoroltak rá nagy hatást. Naptárait 1623-ban indítja meg és 1648-ig minden évben megjelenteti. О is átveszi Regiomontanus rendszerét: naptár és prognosticon. О is közli a jóslásokat, hiszen az olvasóközönség nagy része főleg ezekért vásárolta a kalendáriumokat, de soraiból látszik, hogy nem mindent hisz el. Pl. Lehet-é az embernek farkasokká változni ? Feleli: igen, ha megőrülnek. A kézjóslásra azt jegyzi meg, hogy sok papírt nem érdemes rá vesztegetni! De nagyon sok érdekes és értékes adatot közöl, főleg földrajzi és történeti tárgyúakat. Pl. A tatárok vallásáról. A magyarok németországi kalandozásairól. Az 1348. évi földrengésről. Az országos vásárokat is közli 1625-től. Ezek is elősegítették a naptárak elterjedését. Frölich magyarnyelvű naptárait az 1640es években sok helyütt használták. (Kolozsvár, Lőcse, Várad, Csepreg.)

9 A másik híres naptár a lőcsei kalendárium volt. 116 éven át országos nevezetesség volt. Szállóigévé vált: „Ez is a lőcsei kalendáriumból való." A magyarnyelvű kiadása 1626-ban indult meg, 26 évvel megelőzte a németet, 1741-ig majdnem minden évben megjelent. Az első lőcsei kalendáriumot kiadta eredeti alakjában, de mai írásmóddal is, mondhatni mai nyelvre lefordítva Hajnóczi József 1909-ben,

10 adataimat az ő munkájából veszem. A lőcsei kalendáriumot hosszú időn keresztül a Neuberth (Neupart) család tagjai készítették és Breuer (Brewer) Lőrinc és utódai adták ki. Egy díszkötéses példánya a debreceni Ref. Kollégium Nagykönyvtárában is megvan. Kicsi könyv, 8x10 cm mérettel. Régi nagybetűs számozással: A-E-ig 5 ív, 8 levelenként 40 levél. Ennek címlapját is közlöm: „Házi és Uti UJ KALENDÁRIUM, Kristus Urunk születése után 1737 Esztendőre, A' Pólusnak 48 grádusig való magassága szerint, Magyar Országra, Erdélyre, és rész szerént az ő szomszéd Tartományira, alkalmaztatott Solanus Sámuel által. Lötsén. Brever János költségével." A lőcsei kalendáriumok annyira el voltak terjedve, hogy sok más városban is utána nyomtatták. A debreceni naptárak is 1681-től 1706-ig „Neubart Christoph után" készültek. A „Prognosticon Astrologicum" с részben a lőcsei kalendárium is közöl jövendöléseket a csillagok járása szerint. Sőt a naptári részben is rövid jelzéssel minden naphoz odanyomtatja, hogy azon a napon mit jó tenni és mit nem jó. Pl. Ej = érvágásra jó, Jg=jó gőzförödéshez, Jb=jó borotválás.?! (még azt is a csillagok járásától tették függővé, hogy mikor borotválkozzanak.) De azért már nincs benne annyi babona. Viszont rövid krónikát ad évszámokkal. Érdekes, hogy a hunokat is magyaroknak tartja: 441. évben „Attila Magyari Herczeggé tétetik. „774-ben: „Az magyarok másodszor jönnek Magyarországba." A hazai naptáraknak egy másik típusa Nyugatmagyarországon alakult ki. Nagyszombat, Pozsony, Győr, Sopron naptárkészítői a bécsi Krakauer Schreibkalendert vették mintául. Főleg a jezsuiták, a nagyszombati egyetem tanárai készítették a naptáraikat, ezért katolikus jellegűek. Az 1626. évi legelső példánynak, amit a kassai templomban találtak meg 1884. január 17-én, a címlapja a következő: „KALENDARIVM Az Christos Wrvnk Születése után, 1626. Nagy szorgalmatosagal öszve irattatot Az HERLICII David D. Stargart Varosában (Stettin közelében levő kis város) Pomerani Ország Astronomus és Medicus által. Löczen, Brewer Lőrintz által." Buda még ekkor szerény kis városka volt, a politikai élet központja Pozsonyban volt, a szellemi életben pedig Nagyszombaté volt a vezető szerep. Csak 1777től nő a jelentősége, amikor a nagyszombati egyetemet Mária Terézia Budára helyezi át. Ebben az időszakban Budán a Landerer családnak volt nyomdája, 206